Mi a szinesztézia:
Szinesztézia ugyanazon érzés észlelése különböző érzékeken keresztül. A szó a görögből származik, és a συν- (sin-) szavakból áll, ami azt jelenti, hogy „együtt”, és az αἴσθησις (aisthesis) szóból, amely a „szenzációt” fordítja.
A biológia szempontjából a szinesztézia olyan másodlagos vagy társult érzés, amelyben a testünk egy bizonyos részére alkalmazott ingert másként érzékeljük.
A pszichológia viszont úgy véli, hogy a szinesztézia az az érzés, amelyben egy bizonyos érzékre jellemző érzékelést egy másik érzés rögzít, amely egy másik érzéket befolyásol.
A szinesztézia a olyan állapot, amely előfordulhat olyan egyénnél, aki képes színeket hallani, hangokat látni vagy értékelni a textúrákat, amikor valamit megkóstol. A szinesztetikus például spontán észleli a szín, a hang és az íz intenzitásának árnyalatait.
A szinesztézia az évek során fennáll. A tudományos kutatás azt állítja, hogy ez egy domináns tulajdonság, amely az X kromoszómához kapcsolódik, míg más tudósok úgy vélik, hogy a szinesztézia az agy szomszédos területeinek keresztezésével jön létre, amelyek különböző érzékszervi információkat dolgoznak fel.
Mint ilyen, a szinesztézia gyakoribb az autizmussal élő betegek körében, bár bizonyos epilepsziák szinesztetikus érzékeléseket is okozhatnak.
A szintetikus tapasztalatok viszont hallucinogén anyagok, például LSD, meszkalin vagy bizonyos gombák fogyasztásával érhetők el.
Szinesztézia mint irodalmi személyiség
Szinesztéziaként a retorikai alak, amelyben szenzációt tulajdonítanak (hallás, szaglás, vizuális, ízlelés, tapintás) olyan tárgyhoz, amelynek nem felel meg. Mint ilyen, széles körben használják az irodalmi művekben, különösen a költészetben.
Példák a szinesztézia a következő lenne:
- Süket szomorúság.
- Világos sárga.
- A mezők zöld magánya.
- Édes napok.
