Mi a rendszer gondolkodás:
A rendszerszemlélet a elemzési mód, amely értékeli az összes egymással összefüggő részt, amelyek viszont egy helyzetet alkotnak, hogy jobban tudatosítsák az eseményeket és miért.
Rendszeres gondolkodás révén az egész minden részét tanulmányozzák. Ez egyfajta gondolkodásmód, amelyet általában a tudományos tanulmányokban, a mérnöki és az üzleti adminisztrációban alkalmaznak, mint módszer, amellyel egy probléma vagy helyzet megoldható.
A rendszerszemléletű gondolkodásmód olyan eszközökből áll, amelyek lehetővé teszik a legösszetettebbektől a legegyszerűbbekig tartó helyzet felépítését és megértését, és ezáltal meghatározzák a probléma megoldásának vagy megoldásának legjobb módját. Ez az egyének kognitív képességeinek gyakorlatba ültetésének módja.
A kifejezés és a rendszerszemléletű gondolkodásmód eredete még mindig nemrégiben született, elsőként Ludwig von Bertalanffy biológus nevezte meg. Később más kutatók követték különböző területekről, mint például a pszichiátria, a filozófia és a mérnöki tudomány, akik fejlesztették és elmélyítették a kifejezést, annak alkalmazását és eredményeit.
A filozófus, Edgar Morin azt javasolta, hogy a rendszergondolkodást komplex gondolkodásmód felé vegyék, mivel erre jellemző a szervezettség és a képességek fejlesztése, amelyek képesek kezelni különféle filozófiai, tudományos és társadalmi problémákat.
A rendszerszemlélet jellemzői
A rendszerszemléletet az egészet alkotó részek meghatározása, tehát összetettsége jellemzi, mivel igyekszik túllépni a szabad szemmel észlelteken.
- A szembesülő helyzetről vagy problémáról szélesebb körű elképzelést lehet kapni az adott személytől az általánosig.
- Ez egy összetett típusú gondolkodás és elemzés.
- A szisztémás gondolkodás révén minták és stratégiák azonosíthatók a jövőbeli helyzetek megelőzésére vagy kezelésére.
- Hasznos ezt a típusú gondolkodást alkalmazni egy adott munkacsoport vagy projekt vezetésekor.
- Hatékonyabb módszereket és stratégiákat kínál a nehézségek kezelésére és a minket körülvevő környezet megértésére.
Rendszergondolkodás a szervezetekben
A szervezetek területén a szisztémás gondolkodás multidiszciplináris és transzdiszciplináris jövőképet vet fel annak érdekében, hogy mélyrehatóbb és teljesebb elemzést készítsen egy vállalatról vagy szervezetről, és ezáltal meghatározza, hogy mik az erősségei és gyengeségei az irányítás és a termelés szempontjából, és milyen lépéseket egyensúlyuk érdekében kell végrehajtani.
A vállalatok vagy szervezetek egészében különböző munkaterületekből tevődnek össze, amelyek integrálódtak, és akár egymástól is függenek a végső áru vagy szolgáltatás kifejlesztésén.
Itt rejlik a rendszerszintű gondolkodás fontossága, képes megérteni az egész egyes részeinek működését, és stratégiai megoldást generálni a problémára olyan folyamatok révén, amelyek szintén integratívak, és stabil és tartós fejlődést generálnak.
A szervezeti vezetésnek figyelmesnek kell lennie a vállalatot alkotó összes területre, és olyan munka- és fejlesztési stratégiákat kell javasolnia, amelyek a megfelelő működésükhöz igazodnak, anélkül, hogy negatívan befolyásolnák a többieket. A munkaterületek megfelelő összekapcsolása garantálja az optimális eredményt.
Példák a rendszer gondolkodására
A rendszer-gondolkodás alkalmazható a mindennapi élet minden tevékenységére, ezért fő jellemzője az egészet alkotó részek fontosságának megértése.
Például a csoportos sportokban, mint például a foci vagy a baseball, lehet, hogy egy játékos van, aki jobban kiemelkedik, mint a többi egy pozícióban.
Ami azonban fontos, az a képessége a csapatjátékban, hiszen a játék megnyerése vagy elvesztése nemcsak a képességeitől függ, hanem attól a munkától és stratégiától is, amelyet a többi társával végez.
Másrészt például, amikor egy szervezet problémát vet fel a termelési területen, lehetséges, hogy a nehézség bármely más munkaterületből vagy területből származik, de csak a termelési folyamatban tükröződik.
A szisztémás gondolkodás révén lehetséges ez a fajta észlelés, mivel a szervezetet alkotó összes elemet összességében és nem külön-külön értékelik. A helyzet meghatározása után meghatározzák a probléma megoldásához szükséges lépéseket és stratégiát.
