Mi a mikroorganizmus:
A mikroorganizmus vagy mikroba olyan élőlény vagy organizmus, amely annyira apró, hogy csak mikroszkópon keresztül látható.
A mikroorganizmus szó a görög kifejezés egyesüléséből keletkezik mikro, ami azt jelenti, hogy „kicsi” vagy „apró”; a latin kifejezés organum, ami azt jelenti, hogy „eszköz”, „eszköz” és az utótag -ism, ami „rendszert” jelent. Viszont szinonimája mikroba magában foglalja a görög gyököt bio, ami „életet” jelent.
A mikroorganizmusok jellemzői
- A mikroorganizmusok vizet igényelnek az anyagcseréhez.
- Az anyagcsere folyamatok általában nagyon intenzívek és gyorsak.
- Nagy a reprodukciós képességük.
- Fontos változásokat generálnak abban a környezetben, ahol tartózkodnak.
- A levegő az egyik terjedési eszköze.
A mikroorganizmusok típusai
Formájában és méretében egyaránt sokféle mikroorganizmus van. Valójában a biológiai sokféleség olyan széles, hogy valószínűleg mind a Földön, mind az űrben létező összes mikroorganizmus még nem ismert.
A mikroorganizmusok definíció szerint egysejtűek. Elengedhetetlenek az élet fejlődéséhez, mivel részt vesznek a természetben előforduló bio-geo-kémiai ciklusokban.
Valójában, sok baktérium szükséges a test megfelelő működéséhez. Ezek egy része: laktobacillusok, Tobacillus acidophilus, Streptococcus faecium, Escherichia coli és bifidobaktériumok.
Prokarióta mikroorganizmusok
A prokarióta mikroorganizmusok azok, amelyeknek nincs magjuk. Közülük megemlíthetjük a boltívek és a baktériumok. Ezek a természetben a legelterjedtebb mikroorganizmusok.
A baktériumok lehetnek gömb alakúak (cocci), rúd alakúak (bacillusok), íveltek (vibriók) vagy spirálisak (spirilla). Fontos szerepet játszanak a természetben, különböző folyamatokban vesznek részt. Például, az anyag lebomlása.
Eukarióta mikroorganizmusok
Mind azok, amelyek magokat és organellákat tartalmaznak. Protoktistákra vannak osztva (ahol megszámlálják őket) algák Y protozoonok) és a gomba.
A protoctista vagy protista mikroorganizmusok nem képesek szövetet alkotni. Nagyon változatosak egymás között, ami megnehezíti a közös jellemzők megtalálását közöttük.
A gombák a fajok széles spektrumát fedik le. Közülük néhány mikroszkopikus méretű, például élesztő- és penészspórák. Például a fermentációs folyamatok az élesztőktől függenek.
Patogén mikroorganizmusok
A patogén mikroorganizmusok azok a mikroorganizmusok, amelyek egészséges szervezetbe jutnak, és behatolnak, megtelepednek vagy megfertőzik őket, különféle típusú betegségeket okozva. Közülük megszámolhatjuk a baktériumokat, vírusokat, gombákat, protozoákat és prionokat.
Baktériumok
Bizonyos baktériumtípusok károsak lehetnek az egészségre, mivel behatolnak a testbe, és méreganyagokat bocsátanak ki, amelyek rontják azt. A legelterjedtebb fajták kokszokkal, spirillivel és bacillusokkal. Néhány káros baktérium közül megemlíthetjük a következőket példák:
- Streptococcus pneumoniae, amely kisebb fertőzéseket okoz, mint pl kisebb fertőzések, mint akut középfülgyulladás és arcüreggyulladás. Ez egyéb súlyos betegségeket is okoz, például tüdőgyulladást, vérmérgezést, fókusz nélküli lázat, agyhártyagyulladást.
- Salmonella, felelős a szalmonellózisért.
- Yersinia pestis, amely az úgynevezett súlyos fertőzést okozza pestis.
- Acinetobacter baumannii, amely súlyos fertőzéseket okoz a tüdőben, az agyban és a vérben.
Gomba
Egyes gombák képesek bőrfertőzések, valamint nyálkahártyák előállítására. Például,
- Candida albicans, felelős a candidiasisért;
- Trichophyton, amely a levegőben terjedő penészspórák okozta ótvarokat vagy légzőszervi betegségeket okozza.
Protozoa
A protozoák vagy a protozoonák eukarióta egysejtű organizmusok, amelyekre jellemző, hogy flagellák, álpodák vagy csillók mozgósítják őket, és ragadozók. Például,
- Trypanosoma cruzi, a Chagas-betegség oka,
- Plasmodium falciparum ami maláriát és
- Entamoeba histolytica ami amebiasisot okoz.
Vírusok és prionok
Sok kutató vitatja, hogy a vírusokat mikroorganizmusoknak tekintik-e vagy sem. A szaporodáshoz és tápláláshoz ugyanis a vírusoknak gazdasejtre van szükségük, amelybe be kell oltaniuk genetikai tartalmukat. Ez a képtelenség önmagukban élni és szaporodni (parazita jelleg) a vírusokat élő lényként kérdőjelezi meg.
Hasonló vita merült fel a prionokkal kapcsolatban, amelyeket sok tudós elutasít a mikroorganizmusok listájáról.
A vírusok mindenesetre betegségeket okozó módon módosítják a sejtek anyagcseréjét, hogy bennük éljenek. Közülük megemlíthetjük a megszerzett immunhiányos vírust (HIV), a hepatitis vírust és a vírust H1N1, sertésinfluenza néven ismert.
A prionok a maguk részéről fertőző ágensek, amelyek egy prion néven ismert fehérjéből állnak. Szövetekben helyezkednek el és elpusztítják a sejteket, különösen az idegsejteket. Összefüggnek a közismert nevén "őrült tehén betegség" néven ismert betegséggel.
