Melyek az anyag szerveződésének szintjei?
A Az anyag szervezési szintjei olyan kategóriák vagy fokok, amelyekre az összes létező komponens fel van osztvaszervetlen és szerves egyaránt.
Ezek a kategóriák hierarchikusak a legegyszerűbb elemektől kezdve a különböző komplex szervezetek közötti kapcsolatokig. Ebben az értelemben az ügy szervezettségi szintje a következő:
- Atomi szint
- Molekuláris szint
- Szervszint
- Sejtszint
- Szövetszint
- Szervek
- Szerv- vagy készülékrendszer
- Szervezet
- Népesség
- Közösség
- Ökoszisztéma
- Biome
- Bioszféra
Ez a kategorizálás abból az elvből indul ki, hogy bár minden, ami az univerzumban létezik, atomokból épül fel, ezek különböző módon egyesülnek, így a többinél összetettebb szerkezetű organizmusok és vegyületek keletkeznek.
Ez a séma összefoglalja az ügy szervezettségének szintjét, a legelemibbtől a legkifinomultabbig:
1. Atomi szint
Minden atom megfelel ennek az anyagszervezési szintnek. Bioelemként való működésük szerint három kategóriába sorolják őket:
- Elsődleges bioelemek: azok az atomok, amelyek strukturális funkciót töltenek be, vagyis elengedhetetlenek a szerkezet kialakulásához. Ilyen például a sejtmembránban található foszfor- és oxigénatom.
- Másodlagos bioelemek: atomok, amelyek ugyan nem részei a sejtszerkezetnek, de működéséhez elengedhetetlenek. Ilyen például a sejtjeinkben található kalcium- vagy magnéziumatom.
- Nyomelemek: azok az atomok, amelyek nem részei a sejtszerkezetnek, és nem is bőségesek. Katalitikus funkcióval rendelkeznek (segítik a kémiai reakció katalizálását vagy növelését). Például cinkatomok.
Lásd még: Atom.
2. Molekuláris szint
Hasonló vagy eltérő atomok különböző kombinációi alkotnak molekulákat. A molekulák összetettebb struktúrákba szerveződhetnek, például aminosavakra vagy fehérjékre.
Példa az anyag ilyen szintű szerveződésére Ez egy vízmolekula, amely két hidrogénatomból és egy oxigénatomból áll.
Lásd még: Molecule.
3. Szervszint
Arra a kategóriára utal, amelybe a sejt citoplazmájában található különféle organellák csoportosulnak.
Példa erre a Golgi-készülék, egy olyan szerkezet, amely felelős a fehérjék és más esszenciális vegyületek tárolásáért a sejt számára.
4. Sejtszint
A sejt az élet alapvető szerkezete. Különböző molekulák kombinációiból áll, és két típusba sorolhatók:
- Eukarióta sejtek: olyan sejtek, amelyek DNS-e a sejtmagban van, elválasztva a szerkezet többi részétől.
- Prokarióta sejtek: olyan sejtekről van szó, amelyekből hiányzik a mag, ezért a nukleoidban DNS található, amely önmagában nem szerkezet, hanem a citoplazma, a sejt test régiója.
Erre a szintre példa az ereket vagy a pulmonalis alveolusokat szegélyező hámsejtek.
Lásd még: Cell.
5. Szövetszint
Ezen a szinten vannak a szövetek, amelyek sejtkombinációk által alkotott struktúrák.
A hámsejtek például olyan hámszövetet alkotnak, amely az epidermisz, a száj vagy a nyálmirigyek része.
6. Testek
Az élőlény összes szervéből álló szintre utal.
Példa erre a szervezettségi szintre ők a szív és a tüdő. A növényekben a gyökér, a szár és a gyümölcs néhány szerve.
7. Szerv- vagy készülékrendszer
A rendszerszintű szervezeti szint olyan szervekből áll, amelyek közös funkciót töltenek be.
Például a gyomor, a máj, az epehólyag, a vastagbél és a vékonybél az emberi test emésztőrendszerét alkotó szervek egy része.
8. Ügynökség
Ez az a szint, amelyben megtaláljuk az összes élőlényt, amelyek viszont az összes korábbi szintet alkotják.
Ezen a szinten mind az egysejtű szervezetek (egyetlen sejttel), mind a többsejtű szervezetek (egynél több sejt) találhatók.
Példák az anyag ilyen szintű szerveződésére Amőba (egysejtű szervezet) és emberi lény (többsejtű szervezet).
Lásd még: Organizmus.
9. Népesség
Ez az a szint, amelyen több, ugyanahhoz a fajhoz tartozó, területet és erőforrást megosztó szervezet csoportosul.
A delfinek hüvelye, a kőriserdő vagy az emberek egy csoportja egy bizonyos régióban alkot populációt.
10. Közösség
A szervezés ezen szintjén különböző fajok populációi élnek együtt, amelyekben a túléléshez elengedhetetlen kapcsolatokat hoznak létre.
Például egy őslakos közösségben olyan emberek sokasága él, akik más organizmusokkal táplálkoznak, például a területén található különböző növény- és állatfajokkal.
11. Ökoszisztéma
Ezen a szinten komplex kölcsönhatások jönnek létre a különféle fajok és közösségek élőlényei között egymással, valamint az őket körülvevő fizikai térrel.
Az ökoszisztémák kétféle lehet
- Természetes: spontán módon alakulnak ki egy bizonyos területen emberi beavatkozás nélkül. Lehet földi, vízi vagy hibrid. A Galapagos-szigetek a természetes ökoszisztéma példái.
- Mesterséges: az emberek által létrehozott élőlények és kölcsönhatások rendszerei. Az üvegház egy példa erre a kategóriára.
Lásd még: Ökoszisztéma.
12. Életrajz
Ez egy nagyobb és összetettebb ökoszisztémák által képzett anyagszervezési szint, amelyben valamilyen jellemző érvényesül (hőmérséklet, éghajlat). Emellett sok esetben van domináns faj.
Az életközösség példája a trópusi erdő, amelyet a magas páratartalom, az esős évszakok, valamint a növény- és állatfajok sokfélesége jellemez.
13. Bioszféra
Ez az anyag legmagasabb szintű szerveződése. A Föld bolygón található összes élőlényből és nem szerves anyagból áll.
Lásd még: Bioszféra.
