Mi a Liberty:
A szabadság az emberi képesség vagy képesség, hogy értékeik, kritériumaik, okuk és akaratuk szerint cselekedhessenek, a mások szabadságának tiszteletben tartásán kívül egyéb korlátozásokkal.
Akkor van szabadság, amikor az emberek más alanyok kényszerítése és elnyomása nélkül cselekedhetnek. Emiatt azt mondják, hogy az egyén szabadon cselekszik, vagy akkor cselekszik, amikor nincs fogoly állapotában, mások parancsai alatt vagy kényszer alatt áll.
A szabadság magában hordozza az egyéni és társadalmi felelősségtudatot. Ezért van kapcsolat a szabadság és az etika között, mivel a szabadságban való cselekvést nem impulzusok hordozzák, hanem lelkiismeretesen cselekszenek a saját és a közjó érdekében.
A szabadság egy olyan koncepció, amelyet a társadalom a teljes és konstruktív együttélés megvalósítására épített. Ebben az értelemben az emberi jogok egyetemes nyilatkozata rögzíti.
A szabadság szó arra a hatalomra is utal, amelyet az állampolgároknak a törvény keretein belül saját akaratuk és érdekeik szerint kell cselekedniük.
A szó a latinból ered ingyenes Y libertātis, ami azt jelenti: "aki jogilag és politikailag szabad". Korábban a kifejezés azokra utalt, akik szabadon születtek, vagy akik szabadságot nyertek, miután rabszolgaságban vagy vazallusban születtek.
A szabadság jellemzői
- Ellenzi az elnyomást: a szabadságot az jellemzi, hogy szembeszáll az elnyomás rendszerével, amelyet az emberek hoztak létre egyenlőségük ellenőrzése és instrumentalizálása érdekében. Ellenzi a rabszolgaságot, a kényszerű szolgaságot, a kényszert, a manipulációt, a zsarolást, a fenyegetést és az állandó megfigyelést.
- Ez magában foglalja az önrendelkezést: a szabadság magában foglalja azt a jogot, hogy saját maga dönthessen az érdeklődéséről, meggyőződéséről, véleményéről és cselekedeteiről.
- Ez emberi jog: A szabadságot alapvető emberi jogként védik, amennyiben annak tiszteletben tartása garantálja a békét, a közjót, valamint az egyéni és társadalmi haladást.
- Felelősség: a szabad ember felelős saját cselekedeteiért és szükségleteiért, de a társadalom előtti cselekedeteinek következményeiért is.
- Van egy érték: mint érték a szabadságeszmény a párbeszéd, a megértés, a tisztelet és a tolerancia felé tereli az emberi cselekvéseket. A szabadság inspirálja a nyitott és demokratikus társadalom békére törekvő modelljének felépítését.
- Korlátai vannak: Egy személy szabadsága korlátokat talál a mások szabadságához való jogban. A szabadság gyakorlása nem mentesít minket az alapvető szükségleteink kielégítésének kötelezettsége alól.
- Megfelelő információk birtokában van szükség: A szabadság megfelelő gyakorlása az, hogy minden szükséges információ kéznél van a legjobb választáshoz. Minél tájékozottabb az illető, annál több elem van a döntéshozatal értékeléséhez.
A szabadság típusai
Az istentisztelet szabadsága vagy a vallásszabadság
Az istentisztelet szabadsága vagy a vallásszabadság arra a jogra vonatkozik, hogy megválasszák a vallási hitrendszert, és azt büntetés, fenyegetés vagy kényszer nélkül megnyilvánulják. Ez magában foglalja azt a szabadságot, hogy ateistának nyilvánítsd magad.
Például szabadon választani kereszténynek vagy muszlimnak lenni; tartsd büntetés nélkül a szent ünnepeket; vallása normái szerint éljen, amíg nem hiányzik belőlük a közjó stb.
Az istentisztelet szabadságát az Emberi Jogok Nyilatkozatának 18. cikke is rögzíti. Minden országban létezik olyan jogszabály, amely meghatározza, hogy a kifejezés hogyan engedélyezett vagy korlátozott.
Lásd még: Az istentisztelet szabadsága
A véleménynyilvánítás vagy a vélemény szabadsága
A véleménynyilvánítás szabadsága az ötletek, vélemények és érzések kifejezésének jogából áll a tisztelet és az egészséges együttélés normáin belül. Az emberi jogok nyilatkozatának 19. cikke rögzíti.
A véleménynyilvánítás szabadságának néhány példája az irodalmi alkotások publikálása, nyilvános vitákban való részvétel és a sajtószabadság.
Minden országban vannak törvények, amelyek szabályozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. Ez bizonyos korlátokat von maga után, különös tekintettel a médiára és társadalmi felelősségére.
Például a törvények úgy szabályozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, hogy megtiltják az erőszak támogatását vagy a gyűlöletkeltést, amelyet törvény büntetendő.
Sajtószabadság
A sajtószabadság rögzíti a média azon jogát, hogy az állam cenzúrája vagy más hatalmi tényezők nélkül terjesszen időben és valósághű információkat a lakosság számára. A sajtószabadság a véleménynyilvánítás szabadságának konkrét formája.
A sajtószabadságot folyamatosan védeni kell, mivel mind a politikai hatalmak, mind azok a gazdasági hatalmak veszélyeztetik, amelyek kényszerítő tényezőként használják a szponzorálást.
A sajtószabadság példája a vitatott hírek, szerkesztőségek és véleménycikkek írása és közzététele.
A gondolat szabadsága
A gondolkodás szabadsága a reflexió, a lelkiismeret és a hitrendszer szabad gyakorlására utal. Magában foglalja azt a szabadságot is, hogy büntetés nélkül nyilvánosan és magántulajdonban fejezzék ki őket. Például egy kolléga vagy csoport véleményével ellentétes politikai vélemény kifejezése teljes magabiztossággal.
Politikai szabadság
Mindenkinek joga van részt venni politikai tevékenységben hazájában. Ez a jog közvetlenül (köztisztviselőként) és közvetve (egyetemes, szabad és titkos szavazás útján) gyakorolható.
Ezt a jogot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 21. cikke rögzíti. Politikai szabadság azonban nem létezik azokban az országokban, amelyek különböző típusú autoriter és antidemokratikus rendszereket tartanak fenn.
A választás szabadsága
A választás szabadsága azt a jogot jelenti, hogy a hatóságok, más szervezetek vagy magánszemélyek kényszerítése nélkül választhatnak a különféle lehetőségek között. Például:
- szabadon választhat társat a családalapításhoz (az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 16. cikke);
- az állást érdekei és hivatása szerint válassza (az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 23. cikke, 1. szám);
- válassza ki a gyermekek oktatásának típusát (az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 26. cikke, 3. szám).
Az egyesülési szabadság
Az egyesülési szabadság az emberek közötti gyülekezés és egyesülés jogát jelenti gazdasági, politikai, polgári, kulturális vagy egyéb tevékenységek fejlesztése érdekében, feltéve, hogy békések. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 20. cikke rögzíti.
Például szakszervezetek, nyereségmotívummal vagy anélkül működő civil egyesületek, politikai pártok alapítása stb.
Az egyesülési szabadság magában foglalja azt a jogot, hogy semmilyen egyesülethez ne tartozzon.
Az átszállítás szabadsága
Az átutazás vagy a mozgás szabadsága az egyik területről a másikra való költözés jogára utal. Ez magában foglalja a nemzetközi határok átlépésének és a saját országba való visszatérés jogát, amennyiben a nemzetközi normák teljesülnek.
A mozgás szabadságát az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 13. cikke rögzíti.
Gazdasági szabadság
A gazdasági szabadság rögzíti az egyének azon jogát, hogy érdekeiknek megfelelően dolgozzanak, befektessenek, profitot szerezzenek és vagyonukat kezeljék, mások jogainak sérelme nélkül. Például a cégalapítás szabadsága.
Pénzügyi szabadság
A pénzügyi szabadság azt az életmódot jelenti, amely az ismétlődő jövedelem (más néven passzív vagy maradványjövedelem) megszerzéséből ered, nem pedig fizetésből vagy illetékből (lineáris jövedelem) való megélésből.
Ez abszolút függetlenséget jelent a személyes idő kezelésében. A pénzügyi szabadság példája a vállalat részvényeinek teljesítményéből való élés vagy a jogdíjak beszedése.
Ez a szabadságérzet nagyon korlátozott, mivel csupán a munka függetlenségére korlátozódik, és a gyakorlatban nem általánosítható minden ember számára.
A koncepció némi vitát is magában foglal. Például az, hogy az egyén pénzügyi szabadságot élvez, azt jelenti, hogy más emberek azon a vagyonon dolgoznak, amely fenntartja azt. Ezért a pénzügyi szabadság nem minősül emberi jognak.
Abszolút szabadság
Az abszolút szabadság alatt az egyénen kívüli meghatározások teljes és teljes függetlenségét értjük, például szükségletet, kialakult normákat vagy akár személyközi kapcsolatokat.
Mint ilyen, az abszolút szabadság fogalma utópisztikus. Ez azt jelenti, hogy a szabadság fogalmának idealizálása. Az abszolút szabadság eszméjének nincs valóságalapja, mivel nem ismeri el az emberi állapot jellegét, mindig környezeti, biológiai és társadalmi feltételeknek van kitéve.
A szabadság értéke
A szabadság értéke az, hogy ennek köszönhetően nyilvánosan kifejezhetjük elképzeléseinket és véleményünket, megvan a kívánt oktatásunk vagy követhetjük azokat a hiteket, amelyekkel azonosulunk, hogy néhány példát említsünk. Szabadság nélkül egyik sem lehetséges.
De nincs abszolút szabadság. A szabadságot mindig a társadalom életében is fontos egyéb értékek, például a tisztelet és a felelősség szem előtt tartásával gyakoroljuk.
Szabadság és tisztelet
Szabadságunk nem írhatja felül mások szabadságát. Ezért szabadságunk gyakorlása során elengedhetetlen a más emberek véleményének és meggyőződésének tiszteletben tartása.
Például van szabadságunk ateistának lenni, de ez nem azt jelenti, hogy megvetjük azokat, akik vallást követnek, vagy hogy megakadályozzuk más embereket abban, hogy kultuszukat gyakorolják.
Szabadság és felelősség
A szabadság birtoklása azt is jelenti, hogy felelősen használják. A szabadság nem abból áll, hogy azt csinálunk, amit akarunk, hanem az ésszerű és felelősségteljes cselekedetek megválasztásában, tekintettel a saját magunkra és másokra gyakorolt következményekkel. A felelősség nélküli szabadság kicsapongás.
Például megértjük, hogy szabadon bármikor eljuthatunk egy osztályba, amikor csak akarjuk. De az igazság az, hogy az órákat előre beosztják, hogy mindenki részt vehessen benne. A késés befolyásolja személyes teljesítményünket, felelőtlennek tűnik és figyelemelterelést okoz a kollégákban. A kijelölt időpontban való részvétel felelősségteljes cselekedet, mivel mindenkinek biztosítja a minőségi oktatáshoz való jogot.
Miért jog a szabadság?
A Liberty jog. A nemzetközi közösség elismerte az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, amelyet nem sokkal a második világháború után Párizsban írtak alá. Előzményei az 1789-es francia forradalomban és a rabszolgaság felszámolásának folyamataiban voltak, amelyek a 18. századtól a XIX.
A szabadság emberi jogként van rögzítve annak védelmére. Bár minden ember szabadnak és egyenlőnek születik, lelkiismerettel felruházva és testvéreskedésnek van kitéve, mindig is voltak olyan helyzetek, amelyek veszélyeztetik szabadságunkat.
A diktatórikus kormányok vagy a rabszolgaság modern formái jelentik a szabadság néhány fenyegetését, amelyekkel a világ különböző részein jelenleg szembesülünk.
Mások a szabadsághoz való jogból erednek, mint például az oktatáshoz, a családhoz, az egyesüléshez és a választáshoz való jog, és ezek elengedhetetlenek a társadalmi fejlődés, valamint a személyes és kollektív jólét szempontjából.
Lásd még:
- Felelősség
- Kicsapongás
Szabadság és etika
Az etika és a szabadság szorosan összefügg egymással. Az etika funkciója éppen az, hogy a jó és a személyes és társadalmi felelősség tudatos gyakorlása révén az embert a boldogság és a szabadság felé vezesse.
Az etika abban rejlik, hogy a lehető legmagasabb jót keresik, még akkor is, ha néha szembeszegül a hagyomány által a társadalomban előírt normákkal vagy törvényekkel. Így a jó vak vak engedelmesség elé állítása megköveteli a lelkiismereti szabadság gyakorlását, mivel ez nagy felelősséggel tartozik.
Érdekelheti:
- Etika
- Értékek
- Híres kifejezések, amelyek meghatározzák a szabadság fogalmát
