Mi az a Volcán:
Vulkánként a földrajzban a föld belsejéből érkező lávát, hamut és gázokat kibocsátó geológiai szerkezet. A szó, mint olyan, a portugálból származik vulkán, ami viszont származik vulkán, a tűz és a vulkánok istenének neve a római mitológiában.
Mint ilyen, a vulkán a földkéreg nyílása, amely egy vezetéken vagy kéményen keresztül egy magmás kamrával csatlakozik. Az általa elűzött anyagok láva és hamu formájában lerakódnak a kráter körül és megszilárdulnak. Emiatt az évek során kialakult számos vulkán kúpos megjelenésű. Ennek azonban számos formája lehet, például a rétegvulkán, a salakkúp, a vulkanikus kaldera vagy a pajzs vulkán.
A vulkánok általában a tektonikus lemezek érintkezési területein találhatók meg, bár a Föld forró pontjain is megjelenhetnek, vagyis olyan területeken, ahol a lemezek önmagukban nem találkoznak, de nagy a vulkáni aktivitás, mint például a Hawaii-szigetek. Az óceán gerincén víz alatti vulkánok is találhatók.
A vulkánok is Geológiai képződmények, amelyek jelenléte nem csak a Földre korlátozódik, hanem a Naprendszer különböző bolygóin és holdjain is megtalálható.
Másrészt átvitt értelemben a vulkán kifejezés meghatározza a égő, szenvedélyes és / vagy izgatott érzés, amelyet az egyén a szívében vagy a fejében érez. Például: „a volt párommal való találkozás után a szívem egy vulkán volt”.
Továbbá a köznyelvi kifejezés "Vulkánon lenni" vonatkozik arra a nehéz vagy kompromisszumos helyzetre, amelyet az egyén átél.
Angolul a vulkán szót lefordítják vulkán.
A vulkánok típusai
A vulkánokat a tevékenység típusa szerint lehet osztályozni:
Aktív vulkán
A vulkán akkor tekinthető aktívnak, ha bármikor kitörési tevékenységbe léphet. A kitörések viszont kiszámíthatatlanok, intenzitásuk, gyakoriságuk és időtartamuk egyaránt változó.
Alvó vulkán
A vulkán alvónak vagy szunnyadónak tekinthető, ha sok évet töltött kitörések nélkül, bár fenntart bizonyos jeleket, amelyek felfedik a belső aktivitást.
Inaktív vulkán
A szunnyadó vulkán, más néven kihalt vulkán, évezredek óta inaktív, és nincs kitörési aktivitás jele. Nem kizárt azonban, hogy hirtelen kitörhetnek.
Vulkán részei
A vulkánban a következő részeket lehet megkülönböztetni:
- Kráter: ez az a lyuk, amelyen keresztül a vulkán magma vagy anyagai kijönnek a föld felszínére.
- Kémény: ez az a csatorna, amelyen keresztül a magma a vulkánkitörés során felemelkedik.
- Vulkáni kúp: a kráter körül csonka kúp alakú konstrukció, amelyet a vulkánkitörés után kidobott anyagok alkotnak.
- Magmás kamra: ez a földkéregen belüli terület, ahol a magma felhalmozódik, mielőtt a föld felszínére érne.
Vulkánkitörés
A kitörő vulkán a föld belsejében található magma felmelegedésének következménye. Ez a magmában lévő forrásban lévő láva kiűzéséhez vezet, emellett gázok, vízgőz, hamu és por szabadul fel. Bizonyos esetekben a vulkánkitörést szeizmikus sokkok előzik meg. A láva hőmérséklete 650 és 950 ° C között változik, és elérheti a 2000 ° C-ot. A vulkáni tevékenység tömegpusztítást és klímaváltozást okoz.
A legfontosabb vulkánok
Néhány vulkán 6000 méternél magasabb tengerszint feletti magasságot ér el, akárcsak a havas Ojos del Salado, Argentínában és Chilében. Latin-Amerikában más lenyűgöző vulkánok a mexikói Popocatepetl; a Santa María, Guatemalában; a Cotopaxi, Ecuador; a Costa Rica-i Arenal és a kolumbiai Nevado del Ruiz. Az El Teide a spanyolországi Kanári-szigetek emblémás vulkánja.
Az olaszországi Szicíliában található Etna vulkán az európai kontinens és Olaszország legmagasabb vulkánjának számít. Olaszországban, különösen Nápolyban található a Vezúv vulkán, amely 79-ben tört ki. ami a római városok, Pompeji és Herculaneum elpusztítását eredményezte. További vulkánok a világon: Krakatoa vulkán (Indonézia), Peleano vulkán (Antillean Martinique szigete).
