Mi az érvelő szöveg:
Az érvelő szöveg mindaz a beszéd, amelyben a szerző ötletét alátámasztó koherens igazolások révén próbálja meggyőzni, módosítani vagy megerősíteni az olvasó vagy hallgató hipotézisével vagy nézőpontjával kapcsolatos véleményét.
Érvelő szövegeket használunk az újságírói, tudományos, igazságügyi, filozófiai és reklámterületeken, hogy csak néhányat említsünk. Célja, hogy rábírja a befogadót, hogy állást foglaljon egy témában, ezért szokták kombinálni az ismertető szöveggel, amelyet az általános érdekű témák objektív bemutatása jellemez.
Az érvelő szövegeket nemcsak írásban mutatják be. Forrásként szolgálhatnak beszélgetések, kiállítások és viták során is.
Az érvelő szöveg felépítése
Az érvelő szöveg felépítése három részből áll, amelyeket a következő sorrendben kell kidolgozni:
Bevezetés: a szerző bemutatja azt az ötletet, amelyen érvelni akar, felkeltve az érdeklődést a befogadó iránt, de a fejlődés előrehaladása nélkül.
Tartalomfejlesztés: ebben a részben az érvek vannak kitéve, a fent megkülönböztetett típusok szerint. A szöveg strukturálható monológban (csak a szerző tárja fel ötleteit) vagy párbeszédben (amikor feltételezzük, hogy az érvnek kérdései vagy válaszai lesznek). Az érveket fontossági sorrendben kell bemutatni, elfelejtve azokat a példákat, amelyek lehetővé teszik az ötletek jobb megértését.
Következtetés: a kezdeti ötletet és az azt igazoló érvek összefoglalását ismét lezárásként mutatjuk be, először a nagyobb jelentőségűeket mutatva be.
Érvelő szöveg típusai
Érvelő szövegben egy vagy több típusú érv lehet:
- Érvek a hatóságtól: az jellemzi, hogy a témára szakosodott szakértő, tudós vagy szervezet véleményét tartalmazza. Az akadémiai vagy tudományos szövegek ilyen típusú érveket használnak.
- Ok-okozati érvek: egy esemény okait az okai és következményei mutatják be. Egy újságírói jelentés, amely megpróbál megmagyarázni egy társadalmi jellegű problémát, minden bizonnyal ezt az érvelést használja, hogy az olvasó megértse a probléma eredetét és a társadalomra gyakorolt hatását.
- Affektív érvek: a feladó olyan beszédet használ, amely érzelmi reakciót vált ki a fogadóban (szomorúság, felháborodás, büszkeség, hála, öröm stb.). A politikai személyiségek által nyilvános eseményeken való felhasználásra írt szövegek általában ilyen típusú érvekkel bírnak.
- Érvek személyes tapasztalatokból: a szerző saját tapasztalatait tárja fel ötletének igazolásaként. Egy vélemény oszlopban a szerző felhasználhatja ezt az erőforrást.
További érvekről itt olvashat.
Érdekelhet még:
- Szövegtípusok
- Leíró szöveg
- Műszaki szöveg
- Irodalmi szöveg
- Expozitív szöveg
- Információs szöveg
