Mik a természeti jelenségek:
Természetes jelenségek mindazok a folyamatok, amelyek a természetben folyamatosan és spontán fordulnak elő, emberi beavatkozás nélkül. Lehetnek ciklikusak és reagálhatnak a Föld fizikai változásaira.
A természeti jelenségek rendkívüli és szokatlan események, amelyek különböző földrajzi terekben figyelhetők meg. Például az eső egyfajta természetes légköri jelenség, a szivárvány meteorológiai jelenség, az óceán áramlása pedig hidrológiai jelenség.
Különböző típusú természeti jelenségek léteznek, amelyeket jellemzőik, a természetre és az élőlényekre gyakorolt hatásuk alapján kategorizálnak. Figyelembe vesszük azokat a csillagászati természetű eseményeket is, amelyek idegenek lehetnek a valóságtól.
A természeti jelenségek nagyrészt ártalmatlanok. Azonban az emberi életet befolyásoló dimenzióktól függően pozitívnak vagy negatívnak tekinthetők, és a keletkezett károktól függően természeti katasztrófáknak minősíthetők.
18 példa a gyakori természeti jelenségekre
1. Eső
Az eső légköri típusú természeti jelenség. A vízgőz kondenzációjából keletkezik, amely lehetővé teszi a felhők képződését, amelyek maximális súlyuk elérésekor eső formájában esnek a felszínre.
Az eső az egyik leggyakoribb és legfontosabb természeti jelenség. Lehetővé teszi a növények táplálkozását és növekedését, az édesvíz felhalmozódását emberi fogyasztásra és felhasználásra, a tengereken pedig számos tengeri lény táplálását segíti.
2. Elektromos viharok
Meteorológiai jellegű természetes jelenség. Az elektromos viharokra jellemző, hogy erős szél, erős eső, villámlás, villámlás és mennydörgés kíséri őket.
Ezek a viharok a cumulonimbus nevű felhőkből származnak, amelyekre jellemző, hogy sűrűek és függőlegesen nagyok. Felhők, amelyek csoportosan képződhetnek vagy izolálhatók.
3. Sugárzás
A sugarak olyan atmoszférikus típusú természeti jelenségek, amelyekre jellemző, hogy elektromos kisülések. Villámcsapások keletkeznek elektromos viharok során, amelyek elektromágneses impulzusokat generálnak. Ezeket az elektromos kisüléseket jellemzi, hogy villámnak nevezett fénykibocsátás és mennydörgésnek nevezett erős zaj kíséri őket.
4. Szivárvány
Meteorológiai típusú természeti jelenség, amely az égen tarka ív formájában jelenik meg. Ennek oka a napfény törése, amikor a fénysugarak áthaladnak az esőtermék vízcseppjein, amelyek továbbra is lebegnek a légkörben.
A szivárványoknak általában hét értékelhető színe van: piros, narancssárga, sárga, zöld, cián, kék és lila.
5. Üdvözlet
A jégeső a légköri típusú természetes jelenség, amely egyfajta szilárd csapadékból áll. A jégeső erős, felfelé tartó széllel a gomolyfelhők felé és az alacsony hőmérsékletből alakul ki.
Erős szélben vízcseppek fagynak le, és jégeső keletkezik, amely aztán a földre esik. A jégeső jellemzője, hogy fehér színű, 5 és 50 mm közötti, gömb alakú vagy kúpos alakú. Időnként jégeső viharok is felmerülhetnek, az egyik félő az általa okozott károk miatt.
6. Földrengések
A földrengések természetes jelenségek, földrengésnek vagy földrengésnek is nevezik. A földkéreg erős és gyors rázkódásából állnak, amely az energia szeizmikus hullámok formájában történő felszabadulásából származik.
A földrengéseket többek között vulkanikus aktivitás, a tektonikus lemezek mozgása vagy súrlódása, üledékek felhalmozódása okozhatja. Hipocentrumuk szerint felületes, köztes vagy mély kategóriába sorolják őket.
7. Vulkánkitörések
A vulkánkitörések természeti geológiai jelenségek. Erőszakos robbanás jellemzi, amely természeti katasztrófákat okozhat olyan esetekben, amikor a közelben vannak csoportok vagy emberi populációk.
A vulkánkitörések mind a magma hőmérséklet növekedésének, mind a Föld palástján belül található gázok nyomásának köszönhetők. Növelésükkor robbanást generálnak, amely kiűzi a vulkáni anyagokat, például a kőzetek, a láva, a mérgező gázok és a hamu, amelyek halálosak az élőlények számára.
8. Trópusi ciklon
Meteorológiai jellegű természeti jelenség, amely viharos rendszerből áll, amely zárt módon kering egy alacsony nyomású központ körül, amelyet erős szél és eső generál.
A trópusi ciklonok a nedves levegő kondenzációjából származnak, és erősségüktől függően trópusi vihar, hurrikán vagy trópusi depresszió kategóriájába sorolhatók.
9. A Hold fázisai
Csillagászati típusú természeti jelenség, amely azokra a változásokra utal, amelyeket a megvilágított Hold a Föld Naphoz viszonyított helyzetének megfelelően mutat be.
A Holdnak kilenc fázisa van: Újhold, Félhold, Első negyed, Első Gibbous Hold, Telihold, Csökkenő Gibbous Hold, Utolsó negyed, Fogyó Hold, Fekete Hold.
10. Árapályok
Az árapály olyan természetes jelenség, amelyet a Nap, a Föld és a Hold között fellépő gravitációs vonzerő hoz létre, és amelyek befolyásolják a tengerek és óceánok vízének növekvő vagy csökkenő mozgását.
Az árapályoknak számos oka lehet, amelyek közül megemlíthetjük:
- a Nap és a Hold helyzete a Földhöz képest,
- a föld dőlése,
- a holdfázisok,
- olyan jelenségek, mint a szökőár,
- többek között az esőzések.
11. Szökőár
A szökőár vagy árapályhullám olyan természeti jelenség, amely nagy méretű és erőteljes hullámot okoz többek között földrengés, földcsuszamlás, gleccser leválás, vulkáni robbanás következtében.
A cunami hullámot az jellemzi, hogy nagy sebességgel halad a tenger felszínén, és több energiát nyer, amikor egy part menti régióhoz közeledik. Ez egy nagy pusztító potenciállal rendelkező jelenség, ezért általában természeti katasztrófákhoz vezet.
12. Emberi megtermékenyítés
Az emberi megtermékenyítés természetes, biológiai jelenség. A nemi szaporodáshoz kapcsolódik, amely a ivarsejtek (férfi és női) összeolvadásából áll, hogy új élőlényt teremtsen mindkét szülő génjeivel.
Az emberi megtermékenyítés a petevezetékekben történik, amikor a hím ivarsejt (sperma) sikeresen megtermékenyíti a női ivarsejtet (petesejt). Ettől a pillanattól kezdve mindkét ivarsejt kromoszómáiból álló zigóta képződik, amely új genomot generál.
13. Sarki aurora
Fényességi jelenség, amely az éjszakai égbolton fordul elő, általában a sarki területeken, bár különböző régiókban is megfigyelhető. Az északi féltekén északi fénynek, a déli féltekén pedig az északi fénynek hívják.
Ez a jelenség az űrben terjedő, elektronokból és protonokból álló napszélekből származik. Amikor ezek a szelek kapcsolatba kerülnek a Föld légkörét alkotó atomokkal és molekulákkal, energiát generálnak különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás formájában, így különböző színű látható fényt hoznak létre.
14. Halo
A Halo egy természetes jelenség, amely optikai hatást vált ki. Jellemzője, hogy a Nap vagy a Hold körül gyűrű alakú. Ez a jelenség akkor jön létre, amikor a jégrészecskék a troposzférában szuszpendálódnak, és megtörik a fényspektrumot létrehozó fényt.
A glóriákat általában olyan hideg területeken látják, mint az Antarktisz, Oroszország, Kanada vagy Grönland. Ugyanakkor olyan trópusi területeken is láthatók voltak, mint például Kolumbia, Mexikó, Venezuela.
15. Nap- és holdfogyatkozások
A napfogyatkozások olyan csillagászati típusú természeti jelenségek, amelyekben az egyik égitest átfedi egymást, elzárva az általa kibocsátott fényt. A Föld előfordulásához a Holdat és a Napot egymáshoz kell igazítani. A napfogyatkozásoknak két típusa van: nap és hold.
A napfogyatkozások akkor fordulnak elő, amikor a Hold a Nap és a Föld közé jön. Ebben az esetben a Hold megelőzi a Napot és elsötétíti a napot. A holdfogyatkozások akkor fordulnak elő, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és árnyékot hoz létre, amely elfedi a Holdat.
16. Az állatok vándorlása
A vándorlás egy természetes biológiai jelenség, amelyet különböző állatfajok végeznek átmenetileg az élőhely megváltoztatása érdekében. A migráció okai lehetnek az élelemkeresés, a szaporodásukhoz jobb terület megtalálása, többek között a tél vagy a nyár elől menekülés.
A migrációkat az jellemzi, hogy nagy csoportokban vannak és különféle orientációs módszereket alkalmaznak. Egyes távolságok hosszúak, mások rövidek. A vándorló állatok között különféle madárfajok, halak, például lazac, rákok, szitakötők, zöld teknősök találhatók.
17. Állatok kihalása
A kihalás egy biológiai típusú természetes jelenség, amely egy faj összes élőlényének eltűnésére utal. A kihalások különféle okok miatt következnek be, például:
- élőhely-csökkentés,
- egy faj nem képes túlélni más ragadozókkal szemben,
- a betegségek megjelenése,
- genetikai szennyeződés (genetikai változások),
- többek között a természetes szelekciós folyamatok.
18. A Föld forgási és transzlációs mozgása
A Föld forgási és fordítási mozgásai a csillagászati típusú természeti jelenségek részét képezik. Olyan mozgalmak ezek, amelyek közvetlenül befolyásolják a bolygó összes élőlényének fejlődését és életét.
A forgásmozgás arra a mozgásra utal, amelyet a Föld a saját tengelyén hajt végre, és amely éjjel-nappal okoz. A transzlációs mozgás a maga részéről a Föld mozgása a Nap körül, amely generálja az évszakokat.
A természeti jelenségek típusai
A természeti jelenségeket a természet és az élőlények változásai szerint különböző típusokba sorolják, amint azt az előző példák kifejtették, amelyekben ezeknek a természeti eseményeknek a hatása értékelhető.
A természeti jelenségek között a következő típusokat különböztethetjük meg:
- Csillagászati jelenségek: A világűrben fordulnak elő, és magukban foglalják a Földet és más égitesteket, például a Napot, a Holdat. Erre példa a nap- vagy holdfogyatkozás.
- Légköri jelenségek: azok, amelyek a légkörben játszódnak le és meghatározzák az éghajlatot, például eső, hó, villámlás stb.
- Biológiai jelenségek: összefüggésben vannak az állatok, növények és emberek által tapasztalt biológiai és ökológiai folyamatokkal és változásokkal. Például megtermékenyítés, vándorlás, állatok evolúciója.
- Földtani jelenségek: a Föld belsejének és felületének szilárd szerkezetében fordulnak elő. Ilyenek például a földcsuszamlások, földrengések, lavinák.
- Hidrológiai jelenségek: azok, amelyek vízben vagy nagy víztestekben fordulnak elő. Például szökőár, hullámok, óceáni áramlatok, többek között.
- Optikai jelenségek: azok, amelyek köze van a fényhez, annak tulajdonságaihoz, viselkedéséhez és az anyaggal való kölcsönhatásához. Például halók.
A jelenségek és a természeti katasztrófák közötti különbség
A természeti jelenségek folyamatosan és emberi beavatkozás nélkül fordulnak elő. A nagy kiterjedésű jelenségek azonban természeti katasztrófákat okozhatnak.
A természeti katasztrófák azok a károk, anyagi veszteségek és az élőlények, amelyeket egy természeti jelenség negatív hatásai okoznak.
Sok természeti katasztrófa különböző emberi cselekedeteknek tudható be, amelyek nem tervezik meg és nem is látják elõ egy nagy negatív hatású természeti jelenség lehetõségét. Például házak építése magas kockázatú területeken, erdőirtás, környezeti szennyezés.
A természeti jelenségek, amelyek leggyakrabban természeti katasztrófákhoz vagy rendkívüli állapotokhoz vezethetnek, a következők:
- Meteorológiai jelenségek: szél, csapadék (eső, jégeső, hóesés), áradás, hurrikán, az El Niño jelenség okozta és még sok más.
- Hidrológiai jelenségek: hullámok, szökőár vagy áradások.
- Földtani jelenségek: lavinák, földcsuszamlások, földcsuszamlások, földrengések, kitörések, földcsuszamlások stb.
- Jelenség.
- A természeti katasztrófák.
- 9 típusú természeti katasztrófa.
- Fizikai jelenségek.
