Mi az a vízi tápláléklánc:
A vízi tápláléklánc a élelmiszer-energiaátviteli lánc, amelyen a vízi lények túlélésük függenek.
Az élelmiszerláncokat, más néven trofikus láncokat, az ökoszisztéma 3 szintje alkotja: termelők, fogyasztók (elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos) és bontók.
A vízi tápláléklánc olyan táplálék-sorozat, ahol az előző kapcsolattal táplálkozók táplálékul szolgálnak a következő kapcsolat fogyasztói számára. A tápláléklánc kezdete növényekből vagy autotróf organizmusokból származik, vagyis azokból, amelyek képesek saját ételt készíteni.
A vízi tápláléklánc kapcsolatait a következőképpen határozzák meg:
- Első link- gyártók: Itt vannak az algák és a plankton, ezeket általában fitoplanktonnak hívják.
- Második kapcsolat- elsődleges fogyasztók: Leginkább növényevők, és egyebekből protozoonokból vagy protozoonokból, kis állatok lárváiból, kisebb rákfélékből, krillből (zooplankton), hidromeduszákból állnak.
- Harmadik link- másodlagos fogyasztókÁltalában húsevők, ideértve azokat a halakat is, amelyek kisebb halakkal, nagyobb rákfélékkel, tintahalokkal és sirályokkal táplálkoznak.
- Negyedik harmadlagos fogyasztók: Lényegében mindenevők, ebbe a csoportba tartoznak a legnagyobb halak, vízi emlősök, madarak, oroszlánfókák és cápák.
- Bontók: a harmadlagos fogyasztók testei, mivel nincsenek nagy ragadozóik, haláluk után belépnek a bomlási folyamatba, létrehozva az első kapcsolat planktonját.
Ezek az alapvető kapcsolatok, de ötödik kapcsolat beépíthető a kvaterner fogyasztók számára, ahol nagyobb ragadozók is helyet kapnának.
Példák a vízi táplálékláncokra
A vízi táplálékláncoknak két vagy több kapcsolata lehet, mint például az alábbiakban bemutatott néhány példa:
- 2 link: fitoplankton → bálna
- 3 link: fitoplankton → zooplankton → szürke tőkehal
- 3 link: tengeri moszat → hal → sirály
- 4 link: tengeri moszat → tengeri csiga → hal → oroszlánfóka
- 4 link: tengeri moszat → krill → makréla → ember
