Mi az arrogancia:
Gőg a felsőbbrendűség érzése, amelyet az egyén másokkal szemben kialakít, azon a hamis meggyőződésen alapul, hogy a többinél nagyobb kiváltságokat vagy engedményeket érdemel. A szó mint olyan, latinból származik arrogáns.
Az arrogancia egy jellemhiba arrogáns, gőgös, arrogáns vagy arrogáns áll.
A pszichológia szempontjából az arrogancia a törékeny ego táplálásának vagy védelmének szükségessége következménye. Ilyen módon kompenzációs mechanizmusként működik, amelyben az arrogáns ember felsőbbrendűségnek álcázza önértékelésének hiányát.
Röviden: egy arrogáns embernek kissé felfújt képe van önmagáról: szerinte jobb, mint mások, úgy gondolja, hogy elgázolhat vagy rosszul bánhat másokkal a magának tulajdonított jogok miatt. De tévedsz: mások egyszerűen csak nehéznek, rosszabb esetben pedig megvetendőnek fogják látni.
Az arroganciát nem szabad összetéveszteni az önértékelés gondolatával. A magas önbecsülés egészséges, mivel az önszeretetsel függ össze önmagunk értékével.
Az arrogancia viszont torz képet képez magunkról és egy magas ego létrehozását az önbecsülés hiányának ellensúlyozására.
A fölényesség például akkor nyilvánul meg, ha valaki nem hagyja, hogy mások egy értekezleten kifejtsék a véleményüket, de mindig rá akarja kényszeríteni nézőpontját, annak ellenére, hogy esetleg figyelmen kívül hagyja a vita szempontjából releváns kérdéseket, de nem képes megvalósítani.
Nagyképűség azt gondolni, hogy a pénz elegendő ahhoz, hogy megszerezzük azokat a dolgokat, amelyekre vágyunk ebben az életben, mert a pénznek önmagában nincs értéke a szeretethez, a barátsághoz, a szépséghez és a boldogsághoz képest.
Az arrogancia szinonimái arrogancia, arrogancia, gőg, gőg, büszkeség, megvetés, megvetés; kérkedés, önteltség, vélelem. Az ellentmondások az alázat, a szerénység, az egyszerűség lennének.
Angolul, az arroganciát úgy lehet lefordítani gőg. Például: "A arroganciája erő”(A hatalom arroganciája).
- Büszkeség.
- Egy személy hibái.
