Mi a zöld forradalom:
A zöld forradalom 1960 és 1980 között bekövetkezett mezőgazdasági átalakulás volt, amely az élelmiszertermelés felgyorsult növekedésén alapult, a fajok szelektív keresztezésén, valamint műtrágyák, növényvédő szerek és új öntözési technikák alkalmazásán alapulva.
Újdonsága a szántóföldi élelmiszertermelés növelése volt, anélkül, hogy a megművelt földterületet bővíteni kellett volna, hanem a már kiaknázott területek teljesítményének maximális ösztönzésével. Ennek során az éhínség sújtotta országoknak segítettek.
A forradalom kialakulásának legfontosabb ételei a gabonafélék, különösen a rizs, a kukorica és a búza voltak. Ezen fajok több típusának keresztezése erősebb és jövedelmezőbb törzsek kialakulását tette lehetővé. A műtrágyák és a növényvédő szerek mellett jelentősen megnőtt a termelés.
A zöld forradalom eredete
A zöld forradalom célja a vidéken tapasztalható elégtelen termelés problémájának megoldása volt, válaszul a 20. század népességének vertiginikus növekedésére. Akkor ez volt az éhség és az alultápláltság okozta halál egyik oka.
Norman Ernest Borlaug, az Amerikai Egyesült Államokból származó agronómus volt az, aki a különböző mezőgazdasági szervezetek nemzetközi szintű támogatásának köszönhetően támogatta ezt a forradalmat.
1943 óta Borlaug mezőgazdasági kutatással foglalkozott a mexikói Sonorában. Munkája nagyon sikeres volt, és felhívta India figyelmét, amely tanácsadói minőségben felkérte, hogy megoldást találjon az éhínségre. A projekt apránként nőtt a különböző országokban.
A zöld forradalom kritikája
Bár az éhínség problémája megoldódott, az alultápláltság problémája folytatódott. E gabonafélék új törzsei valóban többet hoztak, de táplálkozási tulajdonságaik gyengébbek voltak, mint az eredeti törzsek.
Ehhez járul még a zöld forradalom környezeti hatása, amely többek között az üzemanyag-alapú traktorok használatának, a gátak és öntözőrendszerek építésének, a magas energiafogyasztásnak és a szennyező vegyszerek használatának következménye.
Jelenleg a világéhség problémája nem a vidék termelőképességével, hanem az élelmiszer-elosztási lánccal és annak költségeivel függ össze. A társadalom számos szektorában az élelmiszer nem elérhető gazdasági lehetőségeiken.
- Ökológia.
- Mezőgazdasági.
