A tudás arra utal tapasztalatok, érzések és reflexiók halmaza, amelyek okoskodáshoz és tanuláshoz vezetnek.
A tudás révén az egyének felismerhetik azt a kontextust, ahol megtaláljuk önmagunkat és fejlődünk, miután különféle értelmezéseket és elemzéseket végeztek mindazon tapasztalatainkról és érzéseinkről. Platón volt az első filozófus és gondolkodó, aki úgy gondolta, hogy a tudás az, ami igaz.
Később megjelentek más gondolkodók, akik folytatták az ismeretek, azok eredetének és érvényességének vizsgálatát, köztük Immanuel Kant, aki hangsúlyozta az ismeretelmélet tanulmányozásának fontosságát.
Továbbá a tudás kognitív folyamathoz vezet, amely akkor alakul ki, amikor több információt kapunk, akár a tapasztalat előtt, akár nem.
Empirikus tudás
Az empirikus tudás az, amelyet megfigyelés és személyes és bizonyítható tapasztalat útján szereznek, anélkül, hogy bármilyen kutatási vagy tanulmányi módszert alkalmazni kellene.
Tiszta empirikus tudás azonban nem létezik, és ez azért van, mert minden ember egy társadalom, közösség és család része.
Vagyis egy olyan környezet része vagyunk, amely tele van hiedelmekkel, gondolatokkal, elméletekkel, sztereotípiákkal vagy értékítéletekkel, amelyek befolyásolják az új ismeretek felfogását és értelmezését.
Az empirikus ismeretek példája lehet az ételek ízének felismerése.
Lásd még: Empirikus tudás
Tudományos tudás
Ez egy olyan tudásfajta, amelyet a demonstrálható jelenségekkel kapcsolatos információk logikus és szervezett módon történő bemutatása jellemez. Ezért elméletekre, törvényekre és alapokra támaszkodik az információk elemzésének és érvényességének igazolása érdekében.
Ebben az értelemben olyan következtetések vagy hipotézisek vonhatók le, amelyek ösztönzik az új kutatásokat, kritikai elemzéseket és technológiai fejlesztéseket. Ez új modellek vagy elméletek létrehozását is lehetővé teszi. Példaként megemlíthetjük a megújuló energiák létrehozását.
Intuitív betekintés
Ez egy olyan tudásfajta, amelyet egy érvelési folyamat során nyernek, amely után egy eszmét vagy tényt észlelnek, anélkül, hogy előzetes ismeretekre vagy annak valódiságára lenne szükség.
Az intuíció lehetővé teszi számunkra az információk azonnali észlelését az információ kapcsolata, az ötletek vagy érzetek társulása miatt, amelyeket minden egyes ember végrehajt.
Például megérthetjük, hogy eshet az eső, ha az égen kilencek nagy felhalmozódását látjuk sok szél kíséretében.
Filozófiai ismeretek
Ez egy olyan tudásfajta, amely többek között a valóságról, a kontextusról, ahol találjuk magunkat, az átélt élményekről, a természeti, kulturális, társadalmi és politikai jelenségekről, többek között a reflektálásból, a megfigyelésből és a párbeszédből indul ki.
Hasonlóképpen, a tudás is levezethető a gondolkodásból, azon kérdéseken túl, amelyekre reflektálás vagy elemzés szükséges.
A filozófiai ismereteknél nem szükséges tapasztalatokat szerezni, mivel legfőbb gondja mindannak elmagyarázása, ami körülvesz minket, ezért olyan módszerek és technikák létrehozását alapozza meg, amelyek lehetővé teszik a különböző emberi helyzetek és gyakorlatok elemzését és magyarázatát.
Ez is egyfajta tudás, amely folyamatosan felülvizsgálható és fejleszthető. Például az etika vagy az erkölcs tanulmányozása.
Matematikai ismeretek
A matematikai ismeretek a számok és a valóság pontos ábrázolásának kapcsolatához kapcsolódnak. Jellemzője egyfajta absztrakt és logikai arányosítás bemutatása, matematikai képletek létrehozása és a tudományos ismeretekhez való kapcsolódás.
Példaként meg lehet említeni az adminisztráció pozitív és negatív számát.
Logikai ismeretek
Ez az a típusú tudás, amely a kapcsolódó gondolatok koherens tömörítésén alapul, és amelyek következtetést generálnak. Jellemzője, hogy deduktív, alkalmazza a logikai és összehasonlító gondolkodást, valamint vezet a lehetséges megoldásokhoz.
Például minden csütörtökön zongoraórákat tartok, ma csütörtök van, tehát zongoraórákat tartok.
Vallási ismeretek
Az emberek dogmáján, hitén vagy meggyőződésén alapuló tudásfajta, amelynek adatait igaznak tekintik és mindenféle kérdés nélkül elfogadják, azon túl, hogy igazsága vagy hamissága nem bizonyítható.
Jellemzője, hogy egyfajta tudásról van szó, amelyet nemzedékről nemzedékre továbbítanak, más típusú ismeretekre is hatással van, rituálékból, szabályozások sorozatából, stabil értékekből és személyes viselkedésből áll.
Például a rituálékba vetett hit, amely csodákat képes végrehajtani vagy különféle problémákat képes megoldani.
Közvetlen tudás
Ez egyfajta tudás, amelyet egy tárgy vagy helyzet közvetlen tapasztalata után szereznek. Az érzékek révén nyerik, ezért személyes értelmezés tárgyát képezi.
Nem szabad összekeverni az intuitív tudással, amely a korábbi tapasztalatokból származik. Például látni, hogy először esik a hó.
Közvetett tudás
Az egyéb információk birtokában lévő ismeretek birtokában vannak, ezért nem szükséges annak a tárgynak az előtt lenni, amelyre hivatkozunk.
Például, amikor egy hallgató tudja, miről szól a keringési rendszer, köszönhetően annak, hogy olvast róla az iskolai könyvében.
