A neoliberalizmus 13 jellemzője

A neoliberalizmus a 20. század második felében kialakult politikai-gazdasági gyakorlatokról szóló elmélet, amely a 19. század liberalizmusán alapszik. Ahhoz, hogy megértsük, mi is ez és miben különbözik a liberalizmustól, az alábbiakban át kell tekintenünk a legfontosabb jellemzőit.

Magántulajdon, szabad piac és szabad kereskedelem

A neoliberalizmus fenntartja a liberalizmus alapjait, amelyeket a magántulajdon, a szabad piac és a szabad kereskedelem foglal össze. Hol lenne a különbség? Egyes szakértők szerint a különbség az lenne, hogy a neoliberalizmus abszolutizálja a gazdasági növekedést azzal, hogy önmagában célzattá alakítja, amely félreteszi a klasszikus liberalizmus reformista erkölcsi diskurzusát.

Az „elengedés” politikája (laissez faire)

Laissez faire Ez egy francia kifejezés, amely "elengedést" jelent, és olyan liberálisok használták, akik attól tartottak, hogy az állam gazdasági kérdésekben elnyomó entitásként lép fel. A neoliberalizmus azt javasolja, hogy az állam ne is lépjen be beavatkozóként, hanem ösztönözze a magán üzleti szféra fejlődését.

Az állami intervencionizmus kritikája

David Harvey könyve szerint A neoliberalizmus rövid története, a neoliberális elmélet szerint az állam képtelen megjósolni a gazdaság viselkedését, és megakadályozni, hogy „a hatalmas érdekcsoportok eltorzítsák és kondicionálják ezeket az állami beavatkozásokat” (Harvey, 2005). Más szavakkal, a neoliberalizmus azzal indokolt, hogy az intervencionizmus a korrupciónak kedvez. A neoliberalizmus rámutat arra a paradoxonra is, hogy az állam semmiféle társadalmi ellenőrzés alatt nem áll.

Érdekelhet még:

• Liberalizmus.
• Neoliberalizmus.

Az állam szerepének újragondolása

A neoliberalizmus szerint az állam egyetlen szerepe a gazdaságban a piacot támogató jogi keret létrehozása kell, hogy legyen. Vagyis nem áll szemben az állammal, inkább a verseny ösztönzésén és választottbíráskodásán alapulva a magánvállalkozások növekedésének céljára kívánja korlátozni. Ezért a neoliberalizmus lehetővé teszi az állam fellépését a monopólium, az előcsarnok és a munkásszervezetek.

Szabad piac

A neoliberalizmus úgy véli, hogy a szabad piac az egyetlen, amely képes garantálni a gazdasági növekedés alapján a legmegfelelőbb források elosztását. Ebből a szempontból a piac önmagának szabályozásának egyetlen módja a szabad verseny.

Az állami vállalatok privatizációja

Az állami tulajdonban lévő vállalatok privatizációja a neoliberalizmus egyik alapja, nemcsak a termelő szektorokat, hanem többek között a közérdekű szolgáltatásokat, például a vizet, az áramot, az oktatást, az egészségügyet és a közlekedést illetően is.

Az egyén mint termelési erő

A neoliberalizmus az egyéneket a gazdasági rend termelő erejének tekinti, amely szembesíti azt a liberalizmussal, amely az alanyok képességeinek teljes fejlesztésével és nem csupán elvont gazdasági potenciállal foglalkozott.

Piaci etika

A neoliberalizmus a piaci etikán, vagyis a piac abszolútumként való felfogásán, a rend és a társadalmi magatartás szabályozó elveként él, amely az élet minden aspektusának alávetett és amely felé mindenkinek orientálódnia kell, az anyagiaktól szempontok a képzeltekhez (kultúrák, egyéni érdekek, hitrendszerek, szexualitás stb.).

Az áruk, a tőke és az emberek szabad mozgása

A neoliberalizmus az áruk, a tőke és az emberek szabad mozgását javasolja, amely valamilyen módon kihívást jelent a nemzeti állam határainak és ellenőrzéseinek a gazdaság területén. A neoliberalizmus ily módon a globalizációval gyökerezik. Ebben a forgatókönyvben a felelősség és a vagyonelosztási mechanizmusok korlátai és köre porózussá válik.

Érdekelheti: globalizáció.

A világpiac elsőbbsége a hazai piaccal szemben

Mivel a szabadkereskedelemen alapul, a neoliberalizmus a nemzetközi piacnak elsőbbséget ad a hazai piaccal szemben. Ez többek között azt jelenti, hogy a külföldi befektetéseknek kedvez a nemzeti befektetésekkel szemben, amelyek egyrészt tőkemozgásokat generálnak, másrészt fontos egyensúlyhiányokat okoznak a hatalom elosztásában.

A gazdasági növekedés mint alapvető cél

A neoliberalizmus alapvető célja a gazdasági növekedés, amelynek érdeke a társadalmi fejlődés bármely más területén uralkodik. Ez válik a gazdaságpolitika referencia- és orientációs központjává.

Érdeklődés a társadalmi egyenlőség iránt

A klasszikus liberalizmustól eltérően a neoliberalizmus bizalmatlan a társadalmi egyenlőség keresésében, mivel úgy ítéli meg, hogy a társadalmi különbségek teszik a gazdaságot dinamikusabbá.

A demokrácia értékének relativizálása

A neoliberalizmus a demokráciát történelmi körülményként érzékeli, de nem a gazdasági szabadság eredendő projektjeként fogja fel. Ebben az értelemben megérti, hogy a szabadság, amelyhez fordul, meghaladja a demokrácia politikai képzeletét. Más szavakkal, demokrácia nélkül lehet neoliberalizmus.