Mi a Prologue:
A prológ a írásos mű előzetes szövege. Feladata egy mű bemutatása, megkönnyítése annak megértésében és / vagy értékelése egy bizonyos kulturális kontextusban.
Azt is mondják, hogy prológ minden kérdés előkészítéséhez vagy egy preambulumhoz, valamint egy bizonyos esemény hátteréhez. Például: "A Versailles-i szerződés volt a második világháború prológja."
A Etimológiai eredet a prológ szó a görög kifejezésben szerepel πρόλογος (prológusok). Ez az előtagból képződik pro, ami azt jelenti, hogy „előtt” és „mellett”; és a főnév logók, ami jelentése „szó, beszéd, munka, értekezés vagy tanulmány”.
Bármilyen típusú műnek lehet prológja: irodalmi művek, színművek, zeneművek, történelemkönyvek, tudományos könyvek, gazdasági vagy politikai értekezések stb.
Ezért a prológus általában a könyv vagy mű része, ami nem jelenti azt, hogy minden műnek prológja lenne a szerkezete része.
Előszó a nyomtatott művekben
Bár a prológ szó használatakor szinte mindig a könyvek (írott művek) prológjaira utalunk, amint azt már kifejtettük, meg kell különböztetnünk egyes szingularitásokat, mivel azok eltérnek a prológ egyéb formáitól.
A prológot a könyv többi részének elkészülte után írják. Ebben az értelemben olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az alkotás körülményei, a történelmi-társadalmi kontextus, a formai vagy esztétikai elemek, fontosságának igazolása vagy az olvasót irányító kulcsok és irányelvek.
Azokban az esetekben, amikor a szerző maga írja könyvének előszavát, az általában a személyes motivációk magyarázatát, valamint az alkotás vagy a kutatás folyamatát mutatja be. Ha olyan könyvről van szó, amely megkérdőjelezi a konvenciók megírását, a szerző az előszót figyelmeztetésként vagy útmutatásként használhatja az olvasó számára.
Prológus
Legtöbbször egy könyv előszavát nem a szöveg írója, hanem más írja. prológus.
A prológíró tekintélyként viselkedik a témában, aki „bemutatja” a szerzőt és a művet, és különböző szempontokból számot ad annak értékéről.
Ez a gyakorlat gyakori, amikor egy feltörekvő szerzőről van szó, és a kiadók egyfajta olvasási ajánlásként fordulnak az előszóhoz.
A prológ ábráját akkor is használjuk, amikor a szerző már elhunyt, és munkája alapvető referenciává vált a jövő generációi számára. Például, Don Quijote, La Mancha, Miguel de Cervantes, akinek új kiadásai két prológot tartalmaznak.
- Logók.
- Egy könyv részei.
- Bevezetés.
Színházi prológus
A klasszikus színházban (görög és latin) a prológ előzetes beszéd a néző felé irányított dráma fejlődéséhez, amely rendszerint megmagyarázza a képviselt cselekvés előzményeit. Néhány modern mű a prológot is magában foglalja, kifejező igényeiknek megfelelően.
A prológ funkciója a klasszikus színházban a dramaturg igényeitől függően változik. Például a dráma hátterének biztosítása, az ismert mítoszok változásainak észrevétele, a befejezés meghirdetése, vagy akár a néző félrevezetése annak biztosítása érdekében, hogy a befejezésnek különös drámai hatása legyen.
Prológus a zenében
A zenében egy bevezető zenei részt prológnak neveznek, amely eljuttatja a hallgatókhoz, hogy mit fognak értékelni. Ezért hasonlóságot mutat a prológ színházi használatával.
Ezt a formát széles körben használták a régi opera, amelynek eredete a XVII. század elejére nyúlik vissza. Példaként említhetjük az opera prológját L’Orpheus Monteverdiből. Két részre oszlik:
- instrumentális rész, amely bejelenti a mű kezdetét;
- a „Zene” nevű női karakter által énekelt szakasz, aki recitatív módon elmagyarázza a nézőnek Orfeo történetének karakterét és drámáját.
