Mi a határozószó:
A határozószó az változatlan mondatrész amelyek módosíthatják vagy kiegészíthetik az ige, a melléknév, egy másik mellékmondat vagy egy egész mondat jelentését. Például: "Biztonságosan érkeztem", "Korán kell felébrednünk".
Szemantikailag a határozószó többek között a hely, az idő, a mód, a mennyiség, a sorrend, a kétely körülményeit fejezi ki, és a mondatkörnyezetben fő feladata, hogy körülményes kiegészítőként szolgáljon, ez azt jelenti, hogy válaszolhat a kérdésekre, hol, hogyan, mikor vagy mennyit.
A határozószóra az is jellemző, hogy morfológiailag változatlan nemben és számban. "Azok a nadrágok nagyon csúnya és az a szoknya nagyon szép".
A határozószó szó a latin adverbiumból származik, amelyet az ad- (felé vagy együtt), verbum (szó vagy ige) előtag és az -ium utótag alkot.
A határozószók típusai
|
Kedves | Jelentése | Példák |
|---|---|---|
| A helyén | Fejezze ki a térbeli körülményeket |
lefelé, előre, be, ahol, itt, ott, ott, ott, körül, itt, fent, mögött, közel, alatt, elöl, mögött, be, ahol, át, elöl, között, kívül, messze, fent. |
| Idő |
Fejezzen ki átmeneti körülményeket | ma, tegnap, holnap, későn, korán, hamarosan, már, soha, most, azonnal, még mindig, még mindig, csak, akkor, míg előtte, utána, tegnap este, akkor mindig, soha, alkalmanként, korábban, folyamatosan, örökké, azonnal, végül. |
| Így | Jelzik a modális tulajdonságokat, vagy minősítik a melléknév tulajdonságait | szándékosan, ilyen, még mindig, gyors, jó, tiszta, hasonló, lassú, könnyű, rossz, jobb, gyors, szabályos, hasonló, ilyen, rosszabb, szenvedélyesen, ékesszólóan, könnyen, ügyesen, gyorsan, finoman. |
| Mennyiség | Expressz kvantitatív módosítások | alig, sokat, keveset, valamit, semmit, nagyon, elege van, túl sokat, fele, fele, eléggé, többet, kevesebbet, majdnem, csak, mennyit, mit, annyit, mindent, kellően, túlzottan |
| Megerősítés | Egy ötlet megerősítésére vagy fenntartására szolgálnak | igen, igaz, természetesen, világos, jól, egyértelműen, bizony, valóban, helyesen, nyilván, természetesen, természetesen, természetesen. |
| Tagadás | Az információk tagadására használják | nem, soha, soha, sem, sem semmi, még csak, nincs, nincs, egyáltalán nem. |
| Kétséges | Kétség vagy bizonytalanság kifejezésére szolgálnak | Talán, talán, esetleg, végül, látszólag. |
Példák határozószókra mondatokban
Helyhatározó
- Maria dolgozik messze.
- A kosár almával itt.
- A labda felett a kanapéról.
- A macskám alszik tovább a hátizsákomból.
Időhatározó
- Még Nem vagyok a házamban.
- Felhívom már.
- Örökké megölel, amikor felébredek.
- Luisa megérkezett késő a színházi meghallgatásra.
Módhatározó
- Ezen a vizsgán kijöttem legjobb.
- Az a ruha az hasonlór az enyémhez.
- Ez volt az én rosszabb zuhanj biciklivel.
- Mindig nevetsz Így amikor valami kegyelmet ad
A mennyiség határozószava
- szeretem Egészen Leves.
- Megcsináltuk sok gyakorlat.
- eszem kis cukorka.
- Úgy tűnik valami szórakoztató tenni.
Megerősítő határozószó
- Valóban Tetszett a könyv.
- Neki Igen művészeteket akar tanulni.
- Biztosan el fogja érni a célját.
- természetesen, Viszlát holnap.
Tagadó határozószó
- Nem Tetszik a hozzáállásod.
- Soha Láttam ilyen helyet.
- Egyik sem barátaid közül kimaradt a születésnapod.
- Ők bármelyik A tengerpartra mentek.
Kétes határozószó
- Lewis esetleg ne gyere ma.
- menni fogunk talán hívjon meg minket a bulira.
- Talán ma este ki akar menni táncolni.
- Valószínűleg utazz ezen a nyáron.
A határozószó fokozatai
A határozószók fokozatai információt nyújtanak az ige cselekvésének módjáról vagy intenzitásáról. Kétféle típus létezik:
Összehasonlító osztályzat: Két vagy több dolog összehasonlítására szolgál, nagyobb, kisebb vagy egyenlő intenzitással. Például:
- Carlota sétál olyan lassú, mint Juan.
- Jött korai, mint a kollégád.
Szuperlatív szint: Abszolút lehet, és hozzáadódik a -ísimo / -ísima vagy -érrimo / -érrima végződés. Például:
- Ramón megérkezett nagyon későn.
- Carlos a tiéd makacs ellenség.
A felsőfokú fokozat úgy is kialakítható, hogy a melléknévhez egy mennyiségi melléknevet adunk, például: „több”: „A lányod a több cukorka".
Mellékmondatok
A mellékmondatok két vagy több szóból álló kifejezések. Mivel saját jelentésük van, állítólag lexikális egységet alkotnak. Különböző osztályokba vannak osztva:
Latinizmus: olyan latin kifejezések, amelyeket spanyolul használnak: a priori, a posteriori, in vitro, ex aequo, ipso facto. Például: „Az orvos megtermékenyítést javasolt in vitro”.
Határozószóval rendelkező helyek: azok a kifejezések vagy beszédmódok, amelyek határozószóként funkcionálnak: tudatosan, közelről, sötétben, időről időre, szó szerint, vonakodva, esetleg értetlenül, többek között. Például: "Hajnalban távoztál tudatosan hogy veszélyes volt ”.
Elöljáró csoportok: azok a kifejezések, amelyeket elöljárószó alkot. Például: vak, sötétben, nagyban, fordítva, természetesen messziről, közben, hirtelen, mindennel, röviden, végül, kétségkívül, többek között. "Találkozunk ma délután kétségtelenül”.
Határozószó funkció
A határozószó fő feladata a mondatkörnyezetben, hogy körülményes kiegészítésként szolgáljon, így válaszolhat olyan kérdésekre, mint például hol? Hogyan? és mikor? Példák:
- "A nővérem él Bezárás önkormányzati színház ”. A „Cerca” egy helyhatározó, amely a hely közvetett kiegészítéseként működik, és megválaszolja a kérdést, hogy hol?
- "Hannibal eszik Gyors”. A "Gyors" olyan mellékmondat, amely a mód közvetett kiegészítéseként működik, és hogyan válaszol a kérdésre?
Az ige, melléknév vagy határozószó közvetlen módosításának funkcióját is ellátja. Példák:
- "Eszik kis”. A "kis" határozószó módosítja az "enni" igét.
- "Az a sportoló az nagyon Gyors". A „nagyon” határozószó módosítja a „gyors” jelzőt.
- "Viselkedett Egészen jól". Az "elég" mellékmondat módosítja a "jól" határozószót.
- Melléknév.
- Főnév.
