Mi a viszkozitás:
Viszkozitás arra utal, hogy egyes folyadékok folyékonyságuk és deformációjuk során ellenállnak.
Ezért a viszkozitás a folyadékok egyik fő jellemzője, és a következőképpen határozzuk meg: minél nagyobb az ellenállás a folyadék áramlásának és deformációjának, annál viszkózusabb.
A viszkozitás kisebb vagy nagyobb lesz attól függően, hogy milyen ellenállást váltanak ki a folyadékot alkotó molekulák vagy részecskék, amikor elválnak vagy deformálódnak. Minél nagyobb a molekulák tapadási ereje, annál nagyobb a viszkozitás.
Ebből kifolyólag, minél nagyobb a viszkozitás, annál nagyobb az ellenállás szemben áll a folyadék deformációjával, vagy ami ugyanaz: minél erősebbek az intermolekuláris vonzerők, annál nagyobb a viszkozitás.
Példák a viszkozitásra A méz, a gépjármű-kenőanyagok vagy a sampon viszkózus folyadékok, ezt azért figyelik meg, mert nehezen mozognak és nem ömlenek könnyen.
Ez a tulajdonság azonban változhat, ha a folyadékot hő hatásának teszik ki, mivel csökkenti a viszkozitást és gyorsabb mozgást tesz lehetővé, mint a méz melegítésénél.
Éppen ellenkezőleg, azokat a folyadékokat, amelyeknél nincs viszkozitás, ideális folyadéknak nevezzük, éppen azért, mert folyékonyságuk van.
Már megállapították, hogy a viszkozitás a folyadékokra, sőt egyes gázokra jellemző, amikor azok mozgásban vannak.
Dinamikus és kinematikus viszkozitás
A viszkozitást is nevezik dinamikus viszkozitás, mert ezt a nyírófeszültség és a sebességgradiens kapcsolataként értjük, amelyet a görög betű képvisel µ.
A dinamikus viszkozitás az abszolút viszkozitás néven is ismert. A folyadék molekulái között kialakuló belső ellenállás jellemzi annak érdekében, hogy együtt maradjon és ne diszpergáljon, ami befolyásolja annak áramlását és meghatározza annak viszkozitását.
A viszkozitás másik típusa Kinematikai viszkozitás, amelyet úgy számolunk, hogy a dinamikus viszkozitást elosztjuk a folyadék sűrűségével, hogy megkapjuk a mozgást generáló erőket.
Kiszámítása az anyag dinamikus viszkozitásának és sűrűségének hányadosa alapján történik, egysége pedig a stoke vagy a centistoke (cm2 / sec).
A víz viszkozitása
Az élet létezése a víztől függ, ezért annak fontossága. A víz olyan folyadék, amelynek viszkozitása meglehetősen alacsony, összehasonlítva más folyadékokkal, például olajjal.
Alacsony viszkozitásának köszönhetően a vér átfolyhat a véráramban és az emberi és állati test egyéb szervein. A növények ugyanakkor táplálkozhatnak vízzel, valamint sok más élőlénnyel.
Ha a víz viszkozitása magasabb vagy alacsonyabb lenne, az különféle módon befolyásolná az élet létét és fejlődését, mivel molekuláris szerkezete is eltérő lenne.
Viszkozitás egység
A Cegesimal mértékegység-rendszer szerint a viszkozitás mértékegysége a poise (P), amelyet Jean-Louis-Marie Poiseuille francia fiziológusról neveztek el. Emellett gyakran használják a centipoise-t (cP).
A fentiekhez viszonyítva 1 poise = 100 centipoise = 1 g / (cm s). Viszont 1 centipoise egyenlő egy másodperc minipascaljával.
A dinamikus viszkozitás mértékegységét pascal-second-nek hívják az egységek rendszere szerint.
Másrészt a kinematikai viszkozitást ((nu)) a dinamikus viszkozitás hányadosa alapján kapjuk meg az anyag sűrűségével, egysége pedig a stoke vagy a centistoke (cm2 / sec).
1 stoke = 100 centistoke = 1 cm² / s = 0,0001 m² / s.
Példák a viszkozitásra
A szövegben számos olyan folyadékot neveztek meg, amelyekben viszkozitásuk megfigyelhető, például a méz, a vér, a kenőanyagok.
Íme más példa a viszkózus anyagokra, amelyeket napi rendszerességgel szoktunk használni.
- Az olaj folyékony anyag, ha ehető, akkor magkészlet feldolgozása után nyerik, ha pedig fűtőolaj, akkor az olaj finomítása után nyerik. Ezeket az olajos folyadékokat viszkozitásuk jellemzi, különösen a fűtőolaj.
- A hajzselé vagy a sampon nagyon viszkózus folyadék, vagyis molekuláik ellenállnak mozgásuk áramlásának. Minél többet keverik őket, annál nagyobb viszkozitást veszítenek. Ellenkező esetben, ha nem rázzák meg, akkor akár megszilárdulhatnak.
- A glicerin egy másik viszkózus folyékony anyag, amely állati vagy növényi zsírban található. Többek között kozmetikumok, szappanok, mosószerek előállítására használják.
- A higany egy fémes kémiai elem, amelynek alapállapota folyékony. Viszkozitásának köszönhetően széles körben használt anyag különböző ipari, sőt egészségügyi folyamatokban.
- A szirupok kémiai összetételük miatt és viszonylag folyékonyak, mivel cukorból állnak.
