Mi az a kolloid:
A kolloidot ún oldatok és szuszpenziók között talált anyagok keverékei és amelynek részecskéinek mérete 10 és 100 nanométer között van.
A kolloid szó a görögből ered kolas ami "botot" jelent.
Emiatt, amikor egy kolloidra hivatkoznak, az azért van, mert olyan részecskék halmazáról beszél, amelyekre jellemző, hogy könnyedén csatlakozniuk kell, és mennyire nehéz elválasztani őket.
A kolloidoknak más neveket is adnak, például kolloid oldatot, kolloid diszperziót vagy kolloid anyagot.
A kolloidok jellemzői
A kolloidokra jellemző, hogy általában mikroszkopikus részecskékből állnak, amelyeket szabad szemmel nehezen lehet átlátni, de néha olyan makroszkopikus részecskékből is, amelyek könnyebben megfigyelhetők.
A kolloidokat főleg az jellemzi, hogy két fázisban: diszpergált fázisban és diszpergáló vagy diszpergáló fázisban végzett keverékből származnak.
Ezek a kapott keverékek vagy anyagok, különösen ha folyékonyak, nem különülnek el könnyen, ezért a szakembereknek időnként koagulációs módszereket kell alkalmazniuk.
A kolloidok fázisai
Szétszórt szakasz: Ez a fázis azokból a kisebb vagy nagyobb részecskékből áll, amelyek egy folyadékban szuszpendálva vannak, amelyek egymástól függetlenül vagy más részecskékkel együtt is működhetnek.
Például szilárd elemek lehetnek, amelyeket mikroszkóppal lehet megfigyelni.
Diszpergálási vagy diszpergálási fázis: Ez egy olyan anyag, amely elosztott kolloid részecskéket tartalmaz. Néhány példa ezekre a kolloidokra a homogén keverékek, amelyekből származnak: gél, aeroszolok, borotvahab, arab gumi.
Ugyanakkor részecskék is lehetnek, amelyek speciális berendezések igénye nélkül láthatók. Például a levegőben lebegő fényen keresztül látható a lebegő por.
A köd és a köd szintén egyfajta kolloid, amely diszpergáló fázisában oldható gáz állapotban van, de diszpergált fázisában folyékony állapotban van.
Példák kolloidokra
A kolloidok különböző fizikai és kémiai állapotokat ölthetnek attól függően, hogy milyen fázisban vannak.
Például az emulziók olyan folyadékok, amelyek diszpergálási fázisukban kolloid részecskékből állnak. Szétszórt fázisában azonban folyékony anyag marad, és tejet vagy majonézt nyerhetünk.
Egy másik példa: a diszpergáló fázisban lévő folyékony aeroszolok gáz halmazállapotú anyagok, de diszpergált fázisaiban folyékonyakká válnak és felhőkké vagy köddé alakulhatnak.
A diszpergáló fázisú habok folyékony összetételűek, de a diszpergált fázisban gázzá alakulnak, és olyan anyagok keletkeznek, mint például habszappan vagy tejszínhab.
