Mi a kénciklus:
A kén körforgása utal arra a biogeokémiai ciklusra, amelynek révén ez a kémiai elem megtalálható a természetben különböző formáiban, például szulfát.
A kén körforgása A természet egyik legösszetettebb kémiai ciklusának számít mivel a kén a különböző ökoszisztémákon keresztül különböző oxidációs állapotokat tapasztal (ez akkor fordul elő, amikor a kémiai komponens oxigénnel kombinálódik).
A kén a maga részéről kémiai elem, nem fém, és a földkéregben a tizedik leggyakoribb. Nagy jelentőségű, és az S szimbólummal azonosítják. Jellemzője, hogy halványsárga színű és olyan aromával rendelkezik, amely eredmények elég kellemetlenek.
Is, a kén a természetben nagy jelentőségű tápanyaga, különösen növények és állatok számára. Található talajban vagy vízben, szulfátokat képezve, vagy más elemekkel keverve.
Kénciklus-folyamat
Így alakul ki a kénciklus:
- Elvileg a növények gyökérzetükön keresztül felszívják a ként, amely a földkéregben vagy a vízben található szulfát formájában, és összeállítja a létfontosságú funkcióik ellátásához szükséges sókat vagy tápanyagokat.
- Ezzel az eljárással a növények a szulfátokat szulfidokká redukálják.
- Növényekben és zöldségekben a kén táplálkozáskor a növényevő állatok szervezetébe jut.
- A húsevő állatok ezután növényevő állatokkal táplálkoznak, ezért a kén folytatja körforgását, és tápanyagokkal járul hozzá ezekhez a fogyasztókhoz.
- Ha húsevő állatok elpusztulnak, testük a földben marad, és a bomló szervezetek (baktériumok és gombák) állati maradványaikat szulfáttá alakítják, miközben szétesik és szerves részecskékké redukálják őket.
- Az állatok tetemének aminosavaiban jelen lévő kén átjut a talajba, amely később a baktériumok révén hidrogén-szulfiddá alakul át, és így a talaj ismét dúsul és táplálkozik.
- Ebben a folyamatban a ként oxidálva szulfát keletkezik, amelyet a növények a gyökereik révén ismét felszívnak. Ily módon a ciklus újra kezdődik.
A kén állati ürüléken keresztül is eljut a talajba, bomlás után.
Továbbá, kén halmazállapotú vegyületként kerül a légkörbe mint például a kén-dioxid és a hidrogén-szulfid, a vulkánok vagy tüzek, valamint a baktériumok által a talajban és a vízben keletkező szerves anyagok lebontása során keletkező gázok.
Ebben az esetben, ha a hidrogén-szulfid oxigénnel érintkezik, oxidálódik, így keletkezik a szulfát, amely az esőzéseken keresztül a földre és a vízre esik vissza.
Ezzel szemben a kén-dioxidot a növények közvetlenül a légkörből képesek felszívni.
