Mi a Liquid State:
A folyékony állapot olyan állapot, amelyben az anyag folyékony anyagként jelenik meg térfogattal, de határozott alak nélkül. A víz ennek az állapotnak a leggyakoribb példája.
Ez az anyag öt aggregációs állapotának egyike, a Bose-Einstein vagy BE szilárd, gáznemű, plazma- és kondenzált állapota mellett.
A folyékony állapot köztesnek tekinthető a szilárd és a gáznemű között. A szilárd anyagoknak meghatározott alakja és térfogata van. A gázoknak nincs körülhatárolt alakja vagy térfogata. Ezzel szemben a folyadékok formátlanok, mint a gázok, de állandó térfogatúak, akárcsak a szilárd anyagok.
Ez a részecskék eloszlásának és mozgásának következménye. A szilárd anyagok tekintetében a folyadék részecskéi távolabb vannak egymástól, és nagyobb a mozgékonyságuk. A gázok tekintetében a részecskék közötti távolság kisebb és mozgékonyságuk korlátozottabb.
Néhány példák a folyékony állapot a következő:
- Víz (tengerek, folyók, eső stb.),
- Testnedvek (nyál, vér, magzatvíz, vizelet, anyatej).
- Növényi nedv,
- Higany,
- Bor,
- Olajok,
- Ecet,
- Szirupok,
- Formol,
- Benzin.
E példák közül kiemelkedik a víz, amely az egyetlen rendelkezésre álló erőforrás a természetes folyékony, szilárd és gáz halmazállapotban. A víz addig folyékony, amíg a hőmérséklet 0 és 100 ºC között ingadozik. Ha a hőmérséklet magasabb, mint 100ºC, a víz gázzá alakul. Amikor a hőmérséklet 0ºC alatt van, lefagy.
A folyékony állapot jellemzői
A folyadékoknak nagyon különleges tulajdonságaik vannak, amelyek megkülönböztetik őket a gázoktól és a szilárd anyagoktól. Közülük a következőket nevezhetjük meg.
- Állandó hangerő. A folyadékok tömege állandó. Ez azt jelenti, hogy mindig ugyanazt a helyet foglalják el.
- Határozatlan vagy változó forma. Nyugalmi állapotban a folyadékok a tartály formáját veszik, ahol vannak. Szabad esésben gömb alakúak (például cseppek).
- Vonzás a részecskék között. A folyadék részecskék között vonzerő van. Ez kevesebb, mint szilárd anyagban.
- Dinamizmus a részecskék között. A folyadékokban lévő részecskék mindig mozgásban vannak. Ez a mozgás nagyobb a szilárd anyagok és kevésbé a gázneműek vonatkozásában.
A folyékony állapot tulajdonságai
A folyékony állapot tulajdonságai a folyékonyság, viszkozitás, tapadás, sűrűség, felületi feszültség és kapillaritás.
Folyékonyság
A folyadékoknak az a tulajdonságuk, hogy folyékonyak legyenek. Ez azt jelenti, hogy minden szivárgást kihasználnak, hogy folytassák elmozdulásukat. Például, ha a tartály megrepedt, vagy a felülete nem tömör (például szennyeződés), a folyadék kifolyik.
Viszkozitás
A viszkozitás a folyadékok deformációval és folyékonysággal szembeni ellenállása. Minél viszkózusabb a folyadék, annál lassabb a mozgása, ami azt jelenti, hogy folyékonysága kisebb. Például a méz olyan folyadék, amelynek viszkozitása nagyobb, mint a vízé.
Sűrűség
Üveg vízzel és olajjal. Az olaj alacsonyabb sűrűsége miatt a vízen úszik.
A sűrűség az adott térfogatú folyadék tömegmennyiségére vonatkozik. Minél tömörebbek a részecskék, annál nagyobb a sűrűség.
Például a víz sűrűbb, mint az olaj. Ezért az olaj a vízen lebeg, annak ellenére, hogy viszkózusabb.
Tapadás
A tapadás vagy tapadás az a tulajdonság, amelyet a folyadékoknak meg kell tapadniuk a szilárd felületeken. A folyékony részecskék közötti tapadási erő ugyanis nagyobb, mint a szilárd részecskék kohéziós ereje.
Például a tinta a tapadás tulajdonsága miatt foltoz egy papírlapot. Egy másik példa, amikor a víz egy üvegfelülethez tapad.
Felületi feszültség
A felületi feszültség lehetővé teszi, hogy a folyadék felülete egyfajta nagyon finom, rugalmas membránként működjön, amely ellenáll a tárgyak behatolásának. Ez az erő akkor keletkezik, amikor a folyadék részecskéi érintkezésbe kerülnek egy gázzal.
Például a felületi feszültség akkor érzékelhető, amikor egy levél lebeg a tavon, vagy amikor egy rovar süllyedés nélkül jár a víz felszínén.
Hajszálcsövesség
A növények nyers nedve a kapillaritás miatt felfelé mozog.
A kapillaritás a folyadék azon képessége, hogy felfelé vagy lefelé mozogjon a kapilláris csőben. Ez a tulajdonság egyúttal a felületi feszültségtől is függ. Például a növények nyers nedve, amelyek forgalma felfelé terjed.
Érdekelheti:
- Az anyag állapota.
- Az anyag tulajdonságai.
A folyadékok állapotának változásai
Az anyag összesülési állapotának változásai.
Amikor megváltoztatjuk a hőmérsékletet vagy a nyomást, szinte minden anyag átalakulhat folyékony állapotba, és fordítva. A folyékony halmazállapotú anyagváltozásokat párolgásnak, megszilárdulásnak, kondenzációnak, valamint olvadásnak vagy olvadásnak nevezzük.
Párolgás: Ez a folyadékból a gáz halmazállapotba való átjutás. Akkor fordul elő, amikor egy folyadék addig emeli a hőmérsékletét, amíg el nem éri a forráspontját. Ezután a részecskék közötti kölcsönhatás megszakad, és ezek elválnak és felszabadulnak, gázzá alakulva. Például a gőz egy serpenyőben a tűz felett.
Megszilárdulás: Ez egy folyadékból szilárd állapotba való átmenet. Akkor fordul elő, amikor a folyadék hőmérséklet-csökkenésnek van kitéve, amíg el nem éri a „fagypontot”. Ezen a ponton a részecskék annyira össze vannak kötve, hogy nincs mozgás közöttük, amely a szilárd tömeget képezi. Például a víz jéggé történő átalakulása.
Páralecsapódás: Ez a gáz halmazállapotból a folyadékba való átjutás. Akkor fordul elő, amikor a gáz a hőmérséklet és a nyomás változása miatt eléri a "harmatpont" nevű hűtési szintet. Például az eső, a vízgőz (felhők) kondenzációjának terméke.
Olvadás vagy olvadás: Ez a szilárd állapotból a folyékony állapotba való átjutás. Akkor fordul elő, ha a szilárd anyagot magas hőmérsékletnek teszik ki, ami a részecskék könnyebb mozgását eredményezi. Például a jég olvadása a vízben.
Érdekelheti:
- Szilárd állapot.
- Gáznemű állapot.
