Mi a Nucleolo:
A nucleolust vagy a nucleolust nevezzük A riboszómák kialakulásában részt vevő eukarióta sejtek magjának esszenciális régiója. Az állati és növényi sejtek nagy részének egy vagy több sejtmagja van.
A nukleolus jellemzője, hogy szferoidális organelle, amelyet makromolekulák feletti szerkezetnek tekintenek, és amelynek nincs membránja, amely korlátozná, és fehérjékből és RNS-ből áll.
Másrészt a nucleolus felelős a fehérjéket és riboszomális RNS-t tartalmazó riboszóma alegységek előállításáért, amelyet elküld a sejt többi részére annak érdekében, hogy teljes riboszómává alakítsa őket.
A sejtmagnak fontos szerepe van a fehérjék termelésében is a sejtben.
Nucleolus funkció
A nukleolus fő funkciója a riboszómák bioszintézise a DNS komponenseitől az I polimeráz révén riboszomális RNS (rRNS) képződéséhez, majd az új riboszómákat képező komponensek későbbi feldolgozásához és összeállításához. Ez a funkció a fehérjeszintézissel függ össze.
A nukleolus felelős az RNS kis részeinek szállításáért, és részt vesz annak érésében, amíg el nem éri a sejtet.
Ezenkívül a legújabb kutatások szerint a sejtmag felelős a sejtciklus szabályozásáért, bár eltűnik az osztódási folyamat során.
Ezért megállapították, hogy a nukleolus multifunkcionális komplex összetételének (fehérje, RNS) köszönhetően, amely a sejt kromoszómális anyagával való szoros kapcsolata miatt azt is elvezetette a különböző emberi betegségek okozójává.
Nucleolus részek
A nukleolus szerkezete látható elektronmikroszkópon keresztül, ezért a következő részek megkülönböztethetők:
Sűrűség: a sejtmag a legkiemelkedőbb része a sűrűségbeli különbség miatt annak a kromatinnal, amelyben található, és amely mikroszkóppal megfigyelhető. Általában gömb alakú.
Nukleoplazma: ezek a nucleolus sűrű részének egymással kommunikáló üregei; DNS-granulátumot tartalmaz.
Nucleonema: Három rész különböztethető meg: a szemcsés rész, a fibrilláris rész és a fibrilláris központ.