Mi a spóra:
A spórák a a szaporodás ágensei (vagy csak az ivartalan fázisok) a Gombakirályság lényeinek életciklusa, a Protista Királyságé (protozoonák és algák) nagy része, illetve a Plantae Királyságé. A monera királyságban (baktériumok) viszont a spórák nem reproduktívak, de igen endoszporának nevezett rezisztencia ágensek.
Ebben az értelemben, amikor a spórákról beszélünk, figyelembe kell venni a természet Királyságát, amelybe az őket termelő lények tartoznak.
A spórák típusai
Általánosságban kétféle spórát tekinthetünk meg: a szaporító gombákban, egyes növényekben, protozoákban és algákban, valamint olyan baktériumok esetében, amelyek túlélési mechanizmusként keletkeznek az ellenséges környezetek ellen.
Spórák a gombák Királyságban
A gombák organizmusainak spórái, általában a gombák, reproduktív funkcióval rendelkeznek.
Olyan reproduktív sejtek, amelyeknek a reprodukcióhoz nem kell „párosodniuk” egy másik sejttel, ezért ivartalan reproduktív ágenseknek hívják őket.
A spórák általi szaporodás a Gombák Királyságára vagy a gombákra jellemző. Ezek felszabadítják a spórákat, amelyek a levegőn keresztül olyan helyekre utaznak, amelyek kedvező feltételekkel rendelkeznek szaporodásukhoz. Ez a helyzet például a penészgombákkal.
Spórák a Monera Királyságban
A baktériumok általában olyan spórákat termelnek, mint védekező mechanizmusok, amelyek hasznos tulajdonságokkal bírhatnak az ember számára, vagy másrészt betegségeket okozhatnak.
A Monera Királyságba tartozó baktériumok, amelyek spórákat generálnak, többnyire Bacillus és Clostridium bacillusok. A Bacillus clausiipéldául probiotikumnak tekintik, amely a béltraktust látens fázisában stimulálja.
Másrészt az emberekben betegségeket okozó baktérium spórák egy része például a Cloustridium botulinum ami bolutizmust, a kolbászok és a konzervek rossz állapotú gyakori ételmérgezését okozza.
Egy másik mérgező anyag, amely embereket és háziállatokat érint, az Bacillus anthracis ami lépfenét okoz.
Spórák és endospórák
A baktériumok spórái nem rendelkeznek reproduktív funkcióval. A baktérium életciklusának nagy részében szunnyadó vagy szunnyadó állapotban vannak, és csak kedvezőtlen időszakokban csíráznak. Ezeket a baktériumspórákat endoszporáknak nevezzük, és a sporulációnak nevezett folyamat révén keletkeznek.
A sporuláció Csak akkor váltja ki, ha hiány van a baktériumokban vagy közvetlen környezeti stressz van. Az endospórák ellenállnak a magas hőmérsékletnek, a sugárzásnak és a mérgező vegyi anyagoknak.
Spórák a Királyság plantae-ban
Azokban a növényekben, amelyek nemzedékek váltakozásával szaporodnak, vagyis szexuális és nemi fázisokon mennek keresztül, a spórák az aszexuális fázis reproduktív ágensei.
Az ivartalan fázis a magasabb vaszkuláris növények domináns fázisa, vagyis azoké, amelyek magokat vagy virágokat teremtenek, és nem tekinthetők primitívnek, mint a páfrányok. Ezekben a növényekben a spórák általában sporophyte-ból jönnek létre, és két típusra oszthatók:
- Mikrospóra: hím spórák, amelyek hím ivarsejteket hoznak létre, például pollent.
- Macrospore: női spórák, amelyek olyan női ivarsejteket hoznak létre, mint a tűlevelű kúpok vagy a petesejtek a virágban.
Az alsó növényekben a spórák általában hasonló funkciókkal rendelkeznek, mint a magok. A spórákat generáló ereknövényeket javarészt az angiospermiumokba (amelyek magokat, virágokat és gyümölcsöket hoznak létre) és a gymnospermákba (amelyek magokat hoznak létre, de virágokat nem) sorolnak.
A primitív növényekben a nemi fázis a domináns a szaporodásban. Ebben az esetben a spórák akkor keletkeznek, ha a növény ivartalan fázisú.
Spórák a Protista Királyságban
A protista Királyság organizmusain belül, vagyis a protozoonákban és az egyszerű algákban a spórák reproduktív ágensek.
Az egyszerű algákból olyan spórák keletkeznek, amelyek a növények aszexuális szakaszához hasonló tulajdonságokat vesznek fel. Ebben az esetben a spórák szállítási formája a földi növények által a levegő helyett a víz áramlását vagy mozgását foglalja magában.
Másrészt protozoonák vagy mozdulatlan protozoonok, ún sporozoaSpórákon keresztül ivartalan reprodukciós mechanizmusokat is alkalmaznak. Néhány közülük jobban ismert a fertőző betegségek, például a plazmodium amely továbbítja a maláriát.
