A kutatás az módszerek összessége, amelyeket egy probléma vagy probléma mélyebb megismerése érdekében alkalmaznak és új ismereteket generálni azon a területen, ahol alkalmazzák.
Ez a tudományos fejlődés létfontosságú eszköze, mert lehetővé teszi a hipotézisek megbízható paraméterekkel történő igazolását vagy elvetését, idővel tartósan és egyértelmű célokkal. Így garantált, hogy a kutatott tudás területéhez való hozzájárulás ellenőrizhető és megismételhető.
Számos kutatási típus létezik, amelyek célkitűzésük, az elvégzett vizsgálat mélysége, az elemzett adatok, a jelenség tanulmányozásához szükséges idő függvényében - többek között - tényezők.
A kutatástípusok osztályozása
A kutatások típusait céljuk, a jelenség tanulmányozásának mélységi szintje, a felhasznált adatok típusa, a probléma tanulmányozásához szükséges idő stb. Szerint osztályozzák.
Céljának megfelelően
Elméleti kutatás
Célja az ismeretek előállítása, gyakorlati alkalmazásától függetlenül. Ebben az esetben adatgyűjtést használnak új általános koncepciók előállításához.
Például, filozófiai disszertáció, mivel a cél új megközelítések generálása a meglévő adatokból, anélkül, hogy figyelembe vennénk a valóságban történő lehetséges alkalmazást.
Alkalmazott kutatás
Ebben az esetben a cél olyan stratégiák megtalálása, amelyek felhasználhatók egy adott probléma kezelésére. Az alkalmazott kutatás az elméletre támaszkodik a gyakorlati ismeretek előállításához, és használata nagyon gyakori az olyan tudáságakban, mint a mérnöki tudomány vagy az orvostudomány.
Ez a fajta kutatás két típusra oszlik:
- Technológiai alkalmazott kutatás: a termelési ágazatban a gyakorlatban is átültethető ismeretek előállítását szolgálja a mindennapi életre gyakorolt pozitív hatás elősegítése érdekében.
- Tudományos alkalmazott kutatás: prediktív célja van. Az ilyen típusú kutatás révén bizonyos változók mérhetők az áru- és szolgáltatási szektor számára hasznos magatartás előrejelzéséhez, mint például a fogyasztási szokások, a kereskedelmi projektek életképessége stb.
Például, piackutatás, mivel a fogyasztási szokások tanulmányozása révén új termékek fejlesztési stratégiái, marketing kampányok stb.
Az elmélyülés szintje szerint
Feltáró vizsgálat
Akkor alkalmazzák, ha egy ismeretlen ügy első megközelítésének célját tűzik ki célul, vagy ha ezt még nem vizsgálták kellőképpen. Ez lehetővé teszi annak eldöntését, hogy valóban folytathatók-e további és mélyreható vizsgálatok.
Mivel ez a módszer a kevéssé tanulmányozott jelenségek tanulmányozásából indul ki, nem annyira az elméletre támaszkodik, hanem olyan adatgyűjtésre, amely lehetővé teszi a minták detektálását e jelenségek magyarázatához.
Például, felmérések néhány közszereplő megítélésének mérésére.
Leíró kutatás
Ahogy a címe is jelzi, felelős a tanulmányozandó valóság jellemzőinek leírásáért, annak pontosabb megértése érdekében. Az ilyen típusú kutatásban az eredmények nem rendelkeznek kvalitatív értékeléssel, csupán a jelenség természetének megértésére szolgálnak.
Például, a népszámlálások leíró vizsgálatot jelentenek.
Magyarázó kutatás
Ez a leggyakoribb kutatási típus, és felelős az ok-okozati összefüggések létrehozásáért, amelyek lehetővé teszik az általánosításokat, amelyek hasonló valóságra is kiterjeszthetők. Nagyon hasznos tanulmány az elméletek igazolására.
Például, a termék piacra dobása után elvégzett piaci tanulmányok a siker vagy kudarc okainak megértése érdekében.
A felhasznált adatok típusa szerint
Minőségi kutatás
A társadalomtudományokban gyakran használják. Nyelvi-szemiotikai alapja van, és olyan technikákban alkalmazzák, mint a diskurzuselemzés, a nyílt interjúk és a résztvevők megfigyelése.
Annak érdekében, hogy olyan statisztikai módszereket lehessen alkalmazni, amelyek lehetővé teszik eredményeik validálását, az összegyűjtött megfigyeléseket számszerűen kell értékelni. Ez azonban egyfajta kutatási forma, amely hajlamos a szubjektivitásra, mivel nem minden adatot lehet teljes mértékben ellenőrizni.
Például, az antropológiai tanulmányokat kvalitatív kutatások keretezik.
Mennyiségi vizsgálat
Az adatgyűjtés révén elmélyül a jelenségekben, és mérésére matematikai, statisztikai és számítógépes eszközöket használ. Ez általánosított következtetéseket tesz lehetővé, amelyek idővel kivetíthetők.
Például, a telefonos felmérések egyfajta kvantitatív kutatások.
- Minőségi és mennyiségi kutatás
- Mennyiségi vizsgálat.
A változók manipulációjának mértéke szerint
Kísérleti kutatás
Olyan jelenség megtervezéséről vagy megismétléséről van szó, amelynek változóit ellenőrzött körülmények között manipulálják. A vizsgálandó jelenséget tanulmányi és kontrollcsoportokon keresztül, a tudományos módszer irányelveinek megfelelően mérik.
Például, a gyógyszeripar tanulmányozza új gyógyszerek létrehozását.
- Kísérleti kutatás
- Tudományos módszer.
- Kísérlet.
Nem kísérleti kutatás
A kísérleti módszerrel ellentétben a változókat nem kontrollálják, és a jelenség elemzése a természetes összefüggései szerinti megfigyelésen alapul.
Például, egy bizonyos vegyi anyagok bizonyos populációs csoportban történő alkalmazásának hatásairól szóló tanulmány nem kísérleti vizsgálatnak tekinthető.
Kvázi kísérleti kutatás
A vizsgált jelenségnek csak néhány változóját vezérli, ezért nem teljesen kísérleti jellegű. Ebben az esetben a vizsgálati és a kontrollcsoportokat nem lehet véletlenszerűen választani, hanem a meglévő csoportok vagy populációk közül választják ki.
Például, egy program a nehéz teherfuvarozásban részt vevő gépjárművezetők baleseteinek megelőzésére.
A következtetés típusa szerint
Deduktív vizsgálat
Az ilyen típusú kutatásban a valóságot olyan általános törvények magyarázzák, amelyek konkrét következtetésekre utalnak. A következtetések várhatóan a probléma premisszáinak részét képezik, ezért ha a premisszák helyesek és az induktív módszert megfelelően alkalmazzák, a következtetés is helyes lesz.
Például:
- Általános feltétel: minden kutyának négy lába van.
- Kisebb feltevés: a chow chow kutya.
- Következtetés: a chow chow 4 lábbal rendelkezik.
Induktív kutatás
Ebben a fajta kutatásban a tudás generálódik az adott részből az általánosítás elérése érdekében. Specifikus adatok gyűjtésén alapul új elméletek létrehozása érdekében.
Például:
- 1. feltétel: a szibériai husky négykézláb sétál és kutya.
- 2. feltétel: a chow chow négykézláb sétál és kutya.
- 3. feltétel: a juhászkutya négykézláb sétál és kutya.
- Következtetés: minden kutya négykézláb jár.
Hipotetikus-deduktív vizsgálat
A valóság megfigyelésén alapul egy hipotézis létrehozása. Ezután levonást alkalmaznak a következtetés megszerzéséhez, és végül a tapasztalat útján ellenőrzik vagy elvetik.
Például:
- Probléma: a növények füstölésére használt termékek mérgezőek-e az emberre?
- Hipotézis: arra következtetnek, hogy toxikus összetevőik miatt a növényi füstölő termékek károsak lehetnek az emberre.
- Kontraszt: ha a füstölendő termékek összetevői mérgezőek lehetnek bizonyos mikroorganizmusokra, ugyanolyan mérgezőek lehetnek az emberre is.
- Negatív következtetés: a füstölési termékek összetevői mérgezőek a rovarokra és a kis mikroorganizmusokra, az emberekre azonban nem.
- Pozitív következtetés: a növényi permetezőszerek valóban mérgezőek az emberre.
A végrehajtás időpontja szerint
Longitudinális vizsgálat
Ez magában foglalja egy esemény, egyén vagy csoport megfigyelését világosan meghatározott időszakon keresztül. A cél az, hogy képes legyen megfigyelni az elemzett változók változását.
Például, egy sajátos őslakos népesség 10 év alatt bekövetkezett változásainak elemzésével foglalkozó tanulmány.
Keresztmetszeti kutatás
A jelenségekben, egyénekben vagy csoportokban egy adott pillanatban bekövetkezett változások megfigyelésére alkalmazzák.
Például, az érzelmi változások vizsgálata, amelyeket egy adott állami iskolából származó 16 éves serdülők egy csoportja él át az egyetemre való belépésük előkészítése során.
