A kommunikációnak két fő típusa van a nyelvi jelek használatának (vagy sem) függvényében:
- Szóbeli
- Nem verbális
Innentől kezdve a kommunikáció típusainak új osztályozása létezik, különböző tényezők alapján:
- A résztvevők száma szerint.
- A válasz típusának megfelelően.
- Az érzékszervi csatorna szerint.
- A kommunikációs közeg típusa szerint.
- A kommunikációs cél szerint.
- Hatálya szerint.
- Az adatátvitel típusától függően.
A kommunikáció az üzenetek létrehozásának, továbbításának és cseréjének folyamata a feladó (aki létrehozza és továbbítja az üzenetet) és a fogadó (aki értelmezi és reagál az üzenetre) között. Ez egy összetett folyamat, ezért annyi osztályozás létezik több változó szerint, mint az alábbiakban említettek.
A nyelvi jelek használata szerint
A nyelvi jel olyan egység, amely egy fogalomból vagy jelentésből és egy kimondott vagy írott szóból áll, amelyet jelzőnek nevezünk. Ha fehéres halmozódást látunk az égen, tudjuk, hogy ez egy felhő (jelentése), és hogy spanyolul n, u, b és e betűkből áll (jelentős).
A nyelvi jelek használatának képessége egyedülálló az emberek számára. Attól függően, hogy jelen vannak-e a kommunikációnkban, ez kétféle lehet:
1 Szóbeli kommunikáció
A szóbeli kommunikáció egyfajta kommunikáció, amely megköveteli olyan nyelvi jelek használatát, mint az írott szó (helyesírások) vagy a kimondott szó (fonémák) annak végrehajtása érdekében.
Ez a kommunikáció legfontosabb típusa, mivel megköveteli a kognitív folyamatok (gondolkodás) végrehajtását, és ezt csak az emberek tehetik meg.
A szóbeli kommunikációt viszont két típusba sorolják:
Szóbeli kommunikáció: magában foglalja a beszéd használatát. Ehhez nemcsak fizikai és kognitív képességre van szükség az értelmes szavak létrehozásához és közléséhez, hanem egy közös kódra is. Ebben az esetben a kód az a nyelv vagy nyelv, amely az emberek egy csoportjának közös nyelvi jelrendszer.
A szóbeli kommunikáció példája lehet két, ugyanazon a nyelven beszélő ember beszélgetése.
Írott kommunikáció: írott kód használatát igényli. Ebben az esetben a kód az írásmód vagy jel, amelyet a szavak képviseletére használunk. Ezeknek a jeleknek egy közös rendszer részének kell lenniük, az úgynevezett ábécének, amely viszont olyan nyelvtani szabályok sora, amelyek szabályozzák használatukat, például a hangsúlyos szabályok.
Az írásos kommunikáció példája lehet egy spanyol nyelven írt szöveges üzenet egy címzettnek, aki szintén ugyanazt a nyelvet beszél.
A verbális kommunikáció során rendkívül fontos, hogy a feladó és a fogadó megossza az orális (nyelvi) vagy írott (ábécé) kódot, amelyben az üzenetet elküldik. Ellenkező esetben a vevő nem tudja értelmezni vagy megválaszolni, ami a kommunikációs folyamat kudarcát jelenti.
2. Nem verbális kommunikáció
Ez az információcsere bármely folyamata, amelyben a szóbeli vagy írásbeli szavak használata nem szükséges. Három típusra oszlik:
- Kineziikus, nem verbális kommunikáció: a testbeszéd használatára utal. Például gesztusok és tekintetek.
- Proxémiás nonverbális kommunikáció: köze van az egyik és a másik közötti távolsághoz, amely a körülményektől és a kultúrától függően változik. Például Latin-Amerikában normális, ha az emberek nagyon közel vannak, de az angolszász országokban ez agresszióként értelmezhető.
- Nem verbális paralingvisztikus kommunikáció: a szavak nélküli hangok kifejezésére utal. Például eufória kiáltás, ásítás, hangszínváltozás stb.
A résztvevők száma szerint
Az üzenetek cseréjében résztvevők számától függően a kommunikáció lehet:
3. Egyéni kommunikáció
Ez azt jelenti, hogy a kommunikáció egyénenként zajlik. Egyikük elküldi az üzenetet (küldő), a másik pedig megkapja (fogadó). Végül ezek a szerepek szükség esetén felcserélhetők.
Például egy beszélgetés során:
-Emitter: Helló, hogy vagy?
-Címzett: Jól vagyok.
-Emitter: mondd, hogy vagy?
-Fogadó: jobb, mint valaha. Új állást kaptam!
4. Kollektív kommunikáció
Ez egy olyan típusú kommunikáció, amely akkor jön létre, amikor kettőnél több ember cserél üzenetet.
A kollektív kommunikáció példája egy olyan munkaértekezlet, ahol minden résztvevő eszmét cserél.
5. Kollektíván belüli kommunikáció
Amikor a kommunikáló emberek egy csoportja ugyanahhoz a csoporthoz tartozik.
Példa a kollektív kommunikációra, amikor egy csoport diák összejön, hogy megvitassák a csoportos feladatot.
6. Interkollektív kommunikáció
Ezek különböző csoportok közötti üzenetcserék.
Például egy vállalatnál a pénzügyi csapat találkozik az emberi erőforrások csapatával, hogy megvitassák bizonyos vállalati döntéseket.
7. Tömeges kommunikáció
Ez az, amikor egyetlen kibocsátó (amely lehet magánszemély vagy egyetlen kibocsátóként működő csoport) megszólítja a vevőként működő emberek egy csoportját.
Például egy koncerten egy szólóénekes vagy egy zenekar lenne a kibocsátó, a közönség pedig a vevő.
A válasz típusának megfelelően
Az üzenetek cseréje a kommunikációs folyamatban valós időben vagy nem. Ennek alapján a kommunikáció lehet:
8. Szinkron kommunikáció
Az információcsere valós időben, vagyis azonnal megtörténik.
Példa: videohívás, beszélgetés.
9. Aszinkron kommunikáció
Az információcsere nem valós időben történik. Ezért az üzenet küldőjének egy ideig várnia kell, hogy választ kapjon, ha szükséges.
Például a email azonnal elküldik, de nem mindig reagálnak azonnal.
Az érzékszervi csatorna szerint
Attól függően, hogy az információ mely inger formájában jut el az idegrendszerhez, a kommunikáció lehet:
10. Érintse meg a kommunikációt
Ez magában foglalja az érintés érzetét a vevők számára információt szolgáltató kötetek és textúrák érzékeléséhez.
Például a Braille írásának és olvasásának módszere, amely lehetővé teszi a látássérült emberek kommunikációját.
11 szaglásos kommunikáció
A kommunikáció a szag révén jön létre.
Gyakori példa, hogy sokszor csak az általa kibocsátott szag alapján tudjuk kimutatni, hogy egy élelmiszer rossz állapotban van-e.
12. Vizuális kommunikáció
Az információt a látás érzékelésén keresztül érzékeljük
Gyakori példa arra, hogy a legtöbb esetben az embereknek nincs szükségük fényképre, hogy leírják nekünk, hogy megértsük az általa közölt üzenetet.
13. Ízléses kommunikáció
Az információt az ízérzékelésen keresztül érzékeljük.
Például, ha iszunk egy italt vagy étkezünk.
14 Hallási kommunikáció
Az információt a hallás érzésén keresztül érzékeljük.
Például a szóbeli kommunikáció és a zene.
A kommunikációs közeg típusa szerint
A média olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik az üzenetek küldését a címzettek tömeges csoportjának. Az üzenet megosztásához használt médiumtól függően a kommunikáció lehet:
15. Digitális kommunikáció
A digitális technológiát használó csatornákon keresztül létrehozott kommunikáció típusára utal. Ebben az esetben az információkat az interneten keresztül terjesztik.
Például egy weboldal, e-mail, közösségi hálózatok.
16. Televíziós kommunikáció
Ebben az esetben az üzenet továbbítására szolgáló csatorna vagy eszköz televízió. Ott a feladó (ebben az esetben az egyes csatornák programozása) üzenetet küld, amelyet a vevő (a néző) egy képernyőn keresztül kap.
17. Rádió kommunikáció
A kommunikáció rádión keresztül jön létre, amely az üzenet sugárzási csatornája. Ebben az esetben az adó minden rádióállomásból áll.
18. Telefonos kommunikáció
Ez a kommunikációs folyamat történik telefonon keresztül.
Például hívás vagy üzenet.
19. Mozi kommunikáció
A mozit üzenetküldés eszközeként használja, amelyet viszont tartalmaz a film, videó vagy audiovizuális anyag, amelyet meg szeretne osztani a vevővel.
A kommunikációs cél szerint
Figyelembe véve az üzenet kibocsátásával elérendő célt, a kommunikáció lehet:
20. Újságírói kommunikáció
A média segítségével tájékoztató jellegű üzeneteket továbbíthat.
Például televíziós híradások vagy helyi híroldalak.
21. Reklámkommunikáció
Ez egy olyan típusú kommunikáció, amelyet egy termék vagy szolgáltatás nyilvánosságra hozatalára, általában annak eladásának növelésére használnak.
Például, amikor egy elismert márka hirdetését látjuk egy YouTube-videón.
22. Oktatási kommunikáció
Ez egy üzenet továbbítása oktatási céllal. A cél ebben az esetben valami megtanítása.
A leggyakoribb példa arra, hogy egy tanár osztályt tanít. A YouTube oktatóanyag, amely elmagyarázza egy adott probléma megoldását, szintén az oktatási kommunikáció egyik formája.
23. Politikai kommunikáció
Ez egyfajta kommunikáció, amelynek célja a közvélemény politikai kontextusban történő befolyásolása.
A politikai kommunikáció példái a választási kampányokban alkalmazott stratégiák. Ez magában foglalhatja a szekrény bizonyos színeinek megválasztását, egy korábban kidolgozott beszéd sugárzását vagy ikonikus képek létrehozását, például a csecsemőt tartó politikus vagy egy idősebb ember homlokán történő csókolását.
A cél ebben az esetben az, hogy pozitív hatást gyakoroljon a választókra.
24. Szervezeti kommunikáció
A szervezetek által kezelt kommunikációra utal. Ennek lehetnek belső céljai, például a vállalat és a személyzet közötti kommunikáció, vagy külső célok, például a vállalat és fogyasztói, a média, a beszállítók stb.
A szervezeti kommunikáción belül több kategória létezik:
- 25. Kétirányú kommunikáció: a kommunikáció a szervezet egy csoportja között zajlik, és várhatóan mindenki aktívan részt vesz. Például egy e-mailt, amelyben mindenkitől választ kérnek.
- 26. Egyirányú kommunikáció: a kommunikációt egy küldő irányítja, és a vevőtől nem várható válasz. Például felmondó levél küldésekor.
- 27. Felfelé irányuló kommunikáció: a kommunikációt hatalmi helyzetből az alsó rangokba hajtják végre. Például, amikor a főnök összehív egy értekezletet.
- 28. Lefelé irányuló kommunikáció: a kommunikációt a vállalat munkatársai irányítják, akik üzeneteiket a feletteseikhez irányítják. Például felhívás a társaság tulajdonosokkal való szakszervezetre.
- 29. Formális kommunikáció: a kommunikációs folyamat bizonyos szabályok betartása függvénye. Például az e-maileknek tartalmazniuk kell egy üdvözletet, a vállalat grafikus identitását, bizonyos szókincs használatát stb.
- 30. Informális kommunikáció: a kommunikációra nem vonatkozik különösebb szabály. Például e-mailek vagy közvetlen üzenetek a munkatársak között.
Diffúziója szerint
Amikor a feladó és a vevő kommunikációs folyamatban vesz részt, nem mindig szükséges vagy kívánatos, hogy az üzenetet új vevőknek terjesszék. Ebben az esetben a kommunikáció lehet:
31. Privát kommunikáció
A kommunikációs folyamat folyamatosan fennmarad a feladó és a fogadó között. Például egy telefonhívás két ember között.
32. Nyilvános kommunikáció
Az üzenet továbbítása új címzetteket is tartalmazhat vagy tartalmazhat. Például egy országos érdekű hír terjesztése.
Az adatátvitel típusától függően
A távközlés világában számos típusú számítógépes kommunikáció létezik:
33. Adatkommunikáció szimplex
Ez egy olyan számítógépes kommunikáció, amelyben az adatokat (az üzenetet) egyirányú módon küldik. Vagyis nem várható, hogy lesz válasz ill Visszacsatolás a vevő által. Ilyen például a televízió vagy a rádió, amelyek csak üzeneteket sugároznak, de az adott tartalommal nem lehet kölcsönhatásba lépni.
34. Adatkommunikáció félduplex
Ebben az esetben a kommunikációs folyamat kétirányú, a feladó és a vevő közötti üzenetcserében történik. A vevőnek azonban meg kell várnia, hogy az elküldött adatok reagálni tudjanak, mivel a folyamat nem történhet egyszerre.
Például a használatakor kézi adóvevő, a feladó elküldi az üzenetét, és a kommunikáció folytatásához meg kell várnia, amíg a címzett megkapja.
35. Adatkommunikáció duplex
Ez egy adatátviteli rendszer, amely két szimplex rendszert használ, amely lehetővé teszi, hogy a kommunikáció kétirányú és egyidejű legyen.
A duplex rendszerre példa a videohívások.
36. Soros adatkommunikáció
A soros adatátvitelhez kisebb részekre kell bontani az információt, amelyeket egyenként kell elküldeni az adatcsomag elkészültéig.
Az ilyen típusú kommunikációra példa a morze-kód.
Érdekelhet még:
- Kommunikáció.
- Kommunikációs elemek.
- Verbális kommunikáció.
- Nonverbális kommunikáció.
- Média.
