Milyen típusú hipotézisek vannak?
A hipotézis valószínű, objektív és specifikus válasz egy tudományos kérdésre, amelyet tesztelni kell.
Különböző típusú hipotézisek léteznek: a kutatás vagy a munka hipotézise, az alternatív hipotézis, a nullhipotézis vagy a statisztikai hipotézis.
Lehetséges azonban, hogy egy vizsgálatnak több hipotézise legyen. Ez azt jelenti, hogy a különböző hipotézistípusok is összefüggenek egymással. Például egy kutatási hipotézis működhet a munka fő hipotéziseként, viszont a null, alternatív és statisztikai hipotézisek segítenek tisztázni a központi hipotézist.
Ennek jobb megértése érdekében nézzük meg külön-külön a hipotézisek típusait és azok változatait (példákkal).
Kutatási vagy munkahipotézis
A kutatási hipotézis célja annak megválaszolása, hogy milyen kapcsolat alakul ki a különféle változók között. Működési hipotézisként is ismert. Minden tudományos kutatás kiindulópontja.
Megközelítése szerint leíró hipotézisekre, oksági hipotézisekre, korrelációs hipotézisekre vagy csoportkülönbség hipotézisekre oszlik.
Leíró hipotézisek
Korlátozódnak a vizsgált változók közötti kapcsolat leírására, de nem magyarázzák meg azok okait. Előre jelzik a várható változó típusát, értékét és tulajdonságait.
Például, «Caracas városában a bűnözés 50% -kal nőtt a 2019-es évhez képest».
Okozati hipotézisek
Okozati hipotézisek vagy oksági hipotézisek azok, amelyek két vagy több változó közötti ok-okozati összefüggés magyarázatát javasolják. Lehetnek magyarázóak vagy prediktívek.
- Magyarázó hipotézisek. Lehetséges magyarázatot kínálnak a változókkal kapcsolatos okra. Például, "A túlzott alkoholfogyasztás idegkárosodást okoz."
- Prediktív hipotézisek. Megjósolják, hogy az egyik változó hogyan fog viselkedni a másikra reagálva. Például"A globális felmelegedés árvizeket okoz az elkövetkező években."
Mind a magyarázó, mind a prediktív hipotézisek megfogalmazhatók induktívan vagy deduktívan. Lássuk.
- Deduktív hipotézisek: Az elmélet alapján a kutató megfogalmaz egy hipotézist egy adott eset magyarázatára. Vagyis deduktív hipotézisek fogalmazódnak meg az általánostól a konkrétig. Például, Minden élőlénynek van DNS-je. A baktériumok élőlények. Tehát a baktériumok rendelkeznek DNS-vel.
- Induktív hipotézisek: Egy adott eset vagy jelenség megfigyeléséből a kutató megfogalmaz egy általánosítást vagy általános elvet. Vagyis az induktív hipotézisek a sajátosságtól az általánosig fogalmazódnak meg.
Például, Newton megfigyelte, hogy bár a Hold és az alma két gömb alakú test, csak az alma esik a földre. Ennek a sajátos különbségnek a megragadása lehetővé tette számára egy olyan törvény létezését, amely megmagyarázza az ilyen viselkedést. Így feltételezte, hogy a testek között vonzóerő (gravitáció) van.
Korrelációs hipotézisek
Korrelációs vagy ízületi variációs hipotézisek azok, amelyek megállapítják a változók közötti kölcsönös kapcsolat mértékét, vagyis hogy az egyik hogyan és milyen mértékben befolyásolja a másikat (és fordítva). Az ilyen típusú hipotézisekben a változók sorrendje közömbös.
Például Newton gravitációs elmélete korrelációs hipotézis, mivel állítása előírja: "Minél nagyobb a tömeg, annál nagyobb a vonzerő". Korrelációból következik, hogy: "Minél nagyobb a vonzerő, annál nagyobb a tömeg."
A korrelációs hipotézisek lehetnek negatívak, pozitívak vagy vegyesek.
Például,
- Pozitív: "Minél nagyobb a büntetlenség, annál nagyobb a bűncselekmény."
- Negatív: "Minél alacsonyabb a zsírbevitel, annál kisebb a koszorúér-betegség kockázata."
- Vegyes: "Minél nagyobb a magasság, annál alacsonyabb a hőmérséklet."
Csoportkülönbség hipotézis
A csoportkülönbség-hipotézisek azok, amelyek előre jelzik a különböző csoportok viselkedésének eltérését. Statisztikai összehasonlításon alapul. A csoportkülönbség-hipotéziseket két változatban fejezik ki:
- Azok, amelyek különbséget állapítanak meg két csoport között, anélkül, hogy meghatároznák, melyik csoportba tartozik. Például, "A covid19-hez viszonyított halálozási arány eltér a női és a férfi emberek között."
- Azok, amelyek meghatározzák, hogy melyik csoportba esik a különbség. Például, «A covid19 okozta halálozási arány magasabb a férfiaknál, mint a nőknél».
Null hipotézist
A nullhipotézis az, amely tagadja a két vagy több változó közötti kapcsolatot egy mintaparaméter alapján. Az állítás negatív, ami azt jelenti, hogy tartalmaz "nem" -t. A szimbólum képviseli H0. A nullhipotézist nem fogadják el, de elutasítják vagy nem utasítják el.
A nullhipotézis megfogalmazását általában egy alternatív hipotézis megfogalmazása kíséri, amely megpróbálja igazolni a tévedését.
Például, "Az izomtömeg-index nem kapcsolódik az emberek neméhez."
Alternatív hipotézis
Minden nullhipotézis alternatív hipotézist generál, vagyis alternatív választ ad a nullhipotézisre, amely megpróbálja igazolni hamisságát. A szimbólum képviseli H1. Az ilyen típusú hipotézist elfogadják vagy nem fogadják el.
Például,
- H0: «Az izomtömeg-index nem függ össze az emberek nemével»
- H1: "Az izomtömeg index különbözik férfiak és nők között."
Statisztikai hipotézis
A statisztikai hipotézisek azok, amelyek a hipotéziseket statisztikai szimbólumokká alakítják. Keresse meg egy vagy több populáció paramétereinek megerősítését vagy meghatározását. Ezért azokat mindig megfogalmazzák, amikor várhatóan számokban, százalékokban vagy átlagokban gyűjtik az adatokat.
Ezek fel vannak osztva:
- becslési hipotézis, amelyek egyetlen változó leíró hipotéziseivel foglalkoznak. Ezt összefüggésben elemzik. A kutató megfogalmazza az eredmény statisztikai becslését.
- a korreláció statisztikai hipotézisei, amelyek a korrelációs hipotézisekkel foglalkoznak, amelyek két vagy több változó kapcsolatát vizsgálják.
- az átlagos különbségek statisztikai hipotézisei, amelyek a csoportok különbségével foglalkoznak. Hasonlítsa össze az elemzés során két vagy több csoport közötti numerikus becsléseket.
Érdekelheti:
- Mi a hipotézis?
- Példák hipotézisekre
- Tudományos vizsgálat
- A kutatás típusai
