Mi az erő:
Az erő az képesség, lendületesség vagy robusztus képesség mozgatni valamit, amelynek súlya vagy ellenállása van. Az erő azonban jelezheti vitalitását és intenzitását is, utalhat valamilyen erőszakra (fizikai vagy erkölcsi), sőt hatalmat vagy tekintélyt is jelezhet. Ez a szó latinból származik fortia.
Másrészt a fizikában az erő az a cselekvés vagy befolyás, amely módosíthatja a test mozgását vagy szerkezetét.
Erő a fizikában
Az erő a fizikai jelenség, amely képes az elmozdulás sebességének, mozgásának és / vagy szerkezetének módosítására (deformáció) egy test, a megadott alkalmazási pont, irány és intenzitás szerint.
Például az olyan műveletek, mint egy tárgy húzása, tolása vagy vonzása, olyan erő alkalmazásával járnak, amely módosíthatja a nyugalmi állapotot, sebességet vagy deformálhatja annak szerkezetét.
Hasonlóképpen, az erő egy mérhető vektormennyiség, amelyet az „F” és a „betű” képvisel mértékegysége a nemzetközi rendszerben a Newton ’N’, Isaac Newton tiszteletére nevezték el, aki második mozgástörvényében leírta, hogy az erő hogyan függ össze a tömeg és a test gyorsulásával.
Például minél nagyobb a tömeg, annál nagyobb erőt kell kifejteni az objektumon annak mozgatása vagy módosítása érdekében.
Képlet az erő kiszámításához
Az erő kiszámítása a következő képlettel történik: F = m • a.
- F: egy test vagy tárgy mozgatásához szükséges erő (a nemzetközi rendszerben Newtonban számítják).
- m: egy test tömege (a nemzetközi rendszerben kilogrammban számolják).
- nak nek: gyorsulási egység (a nemzetközi rendszerben méter / másodperc m / s2 négyzetben számolva).
Ezért, ha a Nemzetközi Rendszer értékeit alkalmazzuk, a képletet a következőképpen fejezzük ki: N = Kg ∙ m / s2.
Vagyis egy Newton azt az erőt képviseli, amelyet egy tömegre (1 kg) alkalmaznak, és (1 m / s2) gyorsulást generál.
Az erő kiszámításához használható egyéb mértékegységek:
- Az egységek technikai rendszere: kilopond (kp), 1 kp = 9,8 N.
- Cegesimal Egységrendszer: dyne (d), 1 d = 10-5 N.
- Angolszász mértékegység-rendszer: font (lb, lbf), 1 font = 4.448222 N.
Másrészt az erő mérhető egy fékpadnak nevezett műszerrel is, amely lehetővé teszi a tárgyak erejének és súlyának kiszámítását.
Az erő típusai
A fizikában különféle típusú erő különböztethető meg, amelyeket az alábbiakban mutatunk be.
Érintkező erő
Két test közötti interakció eredményeként jön létre a közöttük lévő fizikai érintkezés révén. Különböző típusú erők léteznek, mint például a tolóerő, a súrlódási erő vagy a feszítő erő.
Távolt erő
Két test közötti, fizikai érintkezés nélküli kölcsönhatásból származik. Például elektromágneses erők és gravitációs erők.
Gravitációs erő
Ez egy olyan távolsági erő, amelyet fizikai jelenségként határoznak meg, amelyben egy bizonyos tömegű testek addig vonzzák egymást, amíg a gravitációs mezőn belül vannak. A gravitációs erő különösen fontos olyan nagy tömegű testekben, mint a bolygók. Ebben az értelemben a gravitáció a test súlyát jelzi.
Mágneses vagy elektromágneses erő
Arra az erőre utal, amelyet a testek akkor gyakorolnak, amikor részecskéik elektromos töltésüknek megfelelően vonzanak vagy taszítanak. Például az egyenlő töltésű testek taszítják egymást, a különböző töltésűek pedig vonzanak. Amikor ez a fajta erő mozgó testekben jelentkezik, elektromágneses mezők keletkeznek.
Súrlódási erő vagy súrlódás
A súrlódás vagy a súrlódás ereje az, amely akkor keletkezik, amikor egy tárgy vagy test egy másik felett mozog, így felületeik érintkezésbe kerülnek, ellenállást generálva, mivel az egyik ellenzi a mozgást. Például egy doboz áthúzása a padló felületén.
Statikus erő
A testre ható erő intenzitásának, helyének vagy irányának kis eltérésére utal, ezért általában állandó. Például egy ház súlya.
Dinamikus erő
Ez az erő változik erőszakos irányban, alkalmazási pontban vagy intenzitásban. Például erős és váratlan hatás a nyugalmi testre.
Akcióerő
Ezek azok a külső erők, amelyek egy testre hatnak azzal a céllal, hogy elmozdítsák vagy deformálják annak szerkezetét. Például egy nagy súlyú és méretű tárgyat tolhat.
Reakcióerő
Azokra az erőkre utal, amelyeket az egyensúly fenntartása érdekében a test vagy tárgy, amely cselekvési erőt kap, válaszként vagy reakcióként generál. Például, ha megpróbálunk egy nagy méretű és súlyú dobozt megmozgatni, az reakcióképes erőt generál az egyensúly fenntartása érdekében.
Rugalmas erő
Arra az erőre utal, amelyet bizonyos testeknek deformálódásuk után vissza kell szerezniük eredeti alakjuknak vagy szerkezetüknek, ezért ez egy olyan típusú erő, amely nagyban függ a test fizikai tulajdonságaitól. Például egy rugó.
Feszítő erő
Ez egy olyan típusú erő, amelyet különböző testeken keresztül továbbítanak, két ellentétes erő hat ugyanarra a testre, de ellentétes irányban. Például egy csiga.
Erő jellemzői
Az erő fő jellemzői:
- Különböző egységrendszerekben mérhető.
- Ez egy vektormennyiség, így vektorokkal (nyilak) grafikusan ábrázolható.
- Négy alapvető tulajdonsága van: intenzitás, irány, irány és alkalmazási pont (felület, ahol az erőt kifejtik).
- Meg lehet különböztetni a kontakt erőket és a távolsági erőket.
- Két erő megkülönböztethető időtartamuk szerint, ezért pillanatnyi erőkről beszélünk, például a feszítő erőről, vagy tartós erőkről, például a gravitációs erőről.
- A testek különböző módon reagálnak egy erő hatására, ezért egyesek deformálódhatnak, vagy nem.
