Mi a kétértelműség:
A kétértelműség a kétértelműség minősége, vagyis kifejezés, amely kifejezi annak minőségét, amely különböző értelmezésekre hajlamos, mind koherens, ami kétségeket, pontatlanságot, zavart vagy ambivalenciát vált ki.
Például: "A művésznek sikerült megörökítenie a fényképen a királyi család lényegét." A kifejezés értelmezhető a királyi család portréjaként, vagy értelmezhető a hétköznapi család reális portréjaként.
Ellentétben azokkal az időkkel, amikor a kontextus csak egy értelmezést ismer be, legyen szó szó szerinti vagy ábrás, a kétértelműség akkor következik be, amikor minden értelmezésnek van értelme.
A kétértelműség észlelésének feltétele, hogy az üzenet fogadója egyáltalán ne ismerje a referenst, vagy hogy több referense van, amelyekből dönthet.
A kétértelműség utalhat a magatartás vagy hozzáállás, amely pontatlanságot, kétséget vagy bizalmatlanságot generál. Például: "José folyamatosan megismétli, hogy hiányzik neki a felesége, de semmi örömjelet nem mutatott, amikor tudta, hogy a héten visszatér." Ebben az értelemben arra lehet következtetni, hogy: "José hozzáállása kétértelműséget tükröz."
Egyes szinonimák és / vagy kapcsolódó kifejezések: ambivalencia, zavartság, határozatlanság és pontatlanság.
Nyelvi kétértelműség
Amikor a beszédaktusokban kétértelműség fordul elő, azt nyelvtanilag nevezzük nyelvi kétértelműség. Ez a fajta kétértelműség akkor fordul elő, amikor egy kifejezés, mondat vagy kifejezés több értelemben is értelmezhető.
Így a nyelvi kétértelműségnek legalább két fő típusát ismerik el. Ugyanis:
- Strukturális kétértelműség: amelyet a diskurzus rendje vagy szerkezete hoz létre. Például: "Férfi bőr pénztárcákat árulnak."
- Lexikai kétértelműség: akkor keletkezik, ha olyan szavakat használnak, amelyeknek több jelentése van, és mindkettő megengedett. Például: "Az avenue bankon találkoztak." A példában nem világos, hogy leült bankról vagy pénzintézetről van szó, mindkettőnek van értelme.
- Átvitt értelemben.
- Ambivalencia.
Kétértelműség és kétéltűség
Amfibológiáról akkor beszélünk, amikor a nyelvhasználat tudattalan helytelensége miatt a jelentés kétértelműségét részesítjük előnyben, ami az amfibológia egyik jellemzője.
Például: "Juan megismerte Pedrót a házában." Kinek a háza? Pedrótól vagy Juan-tól? Ha Juan házáról van szó, a nyelvtani megoldás a következő lehetőségek szerint alakul: "Juan Pedrót a házában fogadta" vagy "Pedro meglátogatta Juanot a házában".
Az amfibológia működhet a A beszéd ábrája ha az egyén szándékosan kettős jelentést keres. Valójában az amfibológia a humoros forrás gyakori. Például:
-Hogy hívják a feleségedet?
-Lucía Fernanda. De szeretettel hívom Lucifernek.
- Retorika.
- Humor.
- Kétértelműség.
Vizuális kétértelműség
A nyelvhez hasonlóan egy kép is kétértelmű lehet, ami összefügg a észlelés. Olyan képekről beszélünk, amelyek egynél több olvasatot hoznak létre az agyban.
A nyelvhez hasonlóan az értelmezési lehetőségek attól függenek, hogy a befogadó ismeri-e az adott referenst, vagy több lehetséges referense van, amelyekből dönthet. Ezért az érzékelés folyamata kapcsolódik a tudattalanhoz.
Normális esetben a vizuális kétértelműség szándékosan történik. Ez a pszichológiában használt képek (Gestalt) esete. Ez a helyzet például a kinetikus művészet (optikai művészet) esetében is, amely dekontekstualizálja a geometriát, és kiküszöböli a referenciapontokat a vizuális kétértelműség létrehozása érdekében, ami optikai illúziót eredményez.
Példa a Gestaltban használt képekre. Két arc vagy egy pohár?
Víctor Vasarely műve, 1968, optikai művészet. Az agy nem tudja eldönteni, hol történik a térbeli mélység, és melyik térfogat fedi át a másikat.
Előfordulhat azonban, hogy egy bizonyos kép készítése során (például fénykép készítésekor) a lövés összetételének gondatlansága kétértelműséget generál.
- Észlelés.
- Gestalt.
