Mi a Nómada:
A nomádokat nomádoknak nevezik olyan egyének, törzsek vagy népek, akiknek nincs állandó lakóhelyük, és akik állandóan egyik helyről a másikra költöznek. A nomád szó a latinból származó melléknév nomos.
A nomád közösségek a primitív időkre jellemző társadalmi szerveződések voltak, és ez később a ma ismert társadalmi szervezeteket hozta létre.
A nomádok olyan egyének voltak, akik gyakran költöztek helyről helyre különféle okok miatt, például az élelmiszer, menedék, legelők és kényelmesebb éghajlat keresése miatt, amelyek elengedhetetlenek voltak a túléléshez.
A nomád gazdasági, társadalmi, politikai, vallási és közigazgatási struktúráját az állatok vadászatától és terelésétől függő életmódjukhoz igazították.
Fő szervezeti felépítése azonban a törzsek vagy klánok voltak, amelyekben az egyes társadalmi csoportok idősebbek voltak abszolút tekintélyben.
Ez az öreg volt az a személy, akinek hatalma volt eldönteni, hogy mikor és hová költözzenek. Emiatt patriarchális társadalmi szervezetnek is tekintik.
A nomádok ezen mozgalmainak különböző okai voltak, többek között:
- Élelmiszerhiány, akár kihalásuk miatt, akár azért, mert vonuló állatok.
- A Föld geológiai változásai.
- Az állandó éghajlati változások.
A törzsek és népek ezen folyamatos mozgósításainak köszönhetően azonban a Föld fokozatosan népesedett be, és ahogy ezek a társadalmi szervezetek egyik helyről a másikra költöztek, amíg át nem léptek az öt kontinensen.
Különböző régészeti tanulmányok szerint Amerika és Óceánia volt az utolsó lakott kontinens.
Nomád jellemzők
Kevéssé ismertek ezekről a nomád társadalmi szervezetekről, és ez azért van, mert nem használták az írást, ezért tudásukat szóbeli hagyomány útján közvetítették egyikről a másikra.
A kulturális értékeikről azonban az ülő közösségekben végzett kutatásokból, valamint régészeti, antropológiai, szociológiai és különösen néprajzi kutatásokból és tanulmányokból származik.
Ezért megállapítást nyert, hogy a nomád vadászattal és legeltetéssel élt, nehéz éghajlati viszonyok között szoktak élni, például sivatagokban. Hasonlóképpen, e szervezetek mindegyike megalapozta értékeit és a környezet védelmének érzését.
A szarvasmarha-tenyésztés, a mezőgazdaság és a halászat megjelenésével azonban a nomád népek közül sokan mozgásszegényé váltak, vagy a táplálék gondozása és összegyűjtése miatt ülő életmódot éltek át.
A nomádok a jelenben
Jelenleg a becslések szerint mintegy 40 millió olyan személy van, aki nomád közösségek része, amelyek közül a következők említhetők:
Arab beduinok, grönlandi eszkimók, Afrikában a pigmiesek és Mbuti, az ázsiai mongolok, az európai cigányok, a szaharai sivatag tuaregjei, a venezuelai Yanomami.
Ezeket a csoportokat azonban kihalás veszélye fenyegeti többek között az iparosítás, a természeti erőforrások ellenőrizetlen kiaknázása, az ülő életmód, a határhatárok, valamint a háborús konfliktusok miatt.
Nomád és ülő
A nomád és a mozgásszegény személyek főként abban különböznek egymástól, hogy különböző típusú életük van. Az előbbiekre jellemző, hogy állandóan mozognak egyik helyről a másikra, míg az utóbbiak egyetlen helyen telepednek le, ahol különféle, a létfenntartáshoz elengedhetetlen tevékenységeket végeznek.
Az alábbiakban bemutatjuk a nomád és a mozgásszegény közötti különbségeket:
| Nomádok | Sedentartios |
|---|---|
| Elkötelezettek a halászat, a vadászat és a gyümölcsgyűjtés iránt. |
Elkötelezettek a mezőgazdaság és az állattenyésztés iránt. |
| Barlangokban vagy állatbőrből és ágakból készült házakban élhetnek. | A házak szerkezete erős, különféle anyagokból készül. |
| Kőből, fából vagy csontból készült szerszámokat és egyéb eszközöket használnak. | Új eszközöket fejlesztett ki, például késeket, kőmalmokat. |
| Ruhájuk állatbőrből készül. |
Ruhájuk többek között vászonból, gyapjúból, pamutból készül. |
