Mi a bányászat:
A bányászat a gazdasági tevékenység, amely lehetővé teszi az ásványok kitermelését és kitermelését amelyek a talajban és az altalajban lerakódások formájában felhalmozódtak.
Bányászattal hivatkozhat arra is a bányákban dolgozó emberek csoportja.
A bányászat az elsődleges szektor gazdasági tevékenységének része, ezért fejlesztése nagy jelentőséggel bír egy ország vagy régió ipari és gazdasági szektorában.
A bányászat az egyik legrégebbi tevékenység, amelyet az emberek végeztek, és amelyből a különféle ipari ágazatokban felhasznált jelentős mennyiségű erőforrást megszerezték az egyének számára szükséges vagy nélkülözhetetlen termékek előállításához.
Elvileg az ember a bányászatot használta, hogy olyan erőforrásokat találjon, amelyekkel általában vadászathoz és más alapvető napi tevékenységekhez használt eszközöket és fegyvereket készíthettek.
Az ember folyamatosan végzett vizsgálatokat az ásványi erőforrásokról, amelyek lehetővé tették tulajdonságaik és felhasználásuk meghatározását.
Hasonlóképpen, ásványi kutatási és kitermelési technikákat fejlesztettek ki, ezért vannak feljegyzések és bizonyítékok felhasználásukról az ősi civilizációktól napjainkig.
Bányászati és elsődleges szektor
A bányászat olyan gazdasági tevékenység, amely az elsődleges szektor részét képezi, fejlődése és tevékenysége befolyásolja egy ország vagy régió fejlettségi mutatóit.
Amint egy ország fejleszti és elősegíti a bányászati tevékenységet, annál nagyobb a gazdasági haszna, vagyis munkahelyek jönnek létre, elősegítik a tudományos kutatásokat, ösztönzik az exportot és a nemzetközi kereskedelmet.
A bányászat gazdasági hatása szerint nagy bányászatra, közepes bányászatra, kicsi bányászatra és akár kézműves bányászatra is besorolható.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a bányászati tevékenységet számos jogszabály korlátozza a környezet és a természeti erőforrások, valamint a bányákban dolgozók jólétének védelme érdekében.
A bányászat felosztható:
- Fémes bányászat: többek között réz, arany, alumínium, ezüst, vas ásványi anyagokat nyernek a fémbányászatból. Ezeket az ásványi anyagokat az ipari szektorban használják különféle termékek előállításához.
- Nemfém bányászat: nemfémes ásványok, például márvány, gránit, szén, agyag, só, cink, kvarc előállítására utal. Ezeket az ásványi anyagokat az ipari szektorban építkezés alapanyagaként használják.
A bányászat típusai
Háromféle bányászat különböztethető meg, amelyek a következők:
Külső bányászat
A felszíni nyílt aknabányászat olyan, amelyet a növényzet és a talaj felső rétegeinek felszámolásával végzik, amíg el nem éri az ásványi anyagot. Az ilyen típusú bányászat révén különféle ásványi anyagokat, például szenet nyerhetnek.
Földalatti bányászat
Ezt a fajta bányászatot alagutak építésével hajtják végre, hogy elérjék egy adott ásvány legmélyebb lelőhelyeit.
Kútfúrás
A kútfúrást ásványi erőforrások, például gáz vagy olaj kinyerésére és megszerzésére használják. Ezeket a fúrásokat akár különböző tengeri területeken is el lehet végezni, ahol ásványi erőforrásokat találtak.
- Ásványok
- Kohászat.
