Személyiségelméletek: mik ezek és miből állnak?

Melyek a személyiség elméletei?

A személyiségelméletek a pszichológiában felvetett akadémiai konstrukciók összessége, hogy megmagyarázzák egyes egyének és mások viselkedésbeli eltéréseit.

A pszichológiában a személyiség alatt olyan szubjektív jellemzőket értünk, amelyek egyedivé teszik az egyént, és amelyek meghatározzák viselkedésüket a létfontosságú körülmények között.

A személyiség elméleteinek úttörője Gordon Allport amerikai pszichológus volt, aki 1936-ban kiadta az első könyvet erről a témáról, és amelyben a személyiség tanulmányozásának két módját javasolta:

• Nomotetikus pszichológia: tanulmányozza az univerzális viselkedést.
• Ideográfiai pszichológia: tanulmányozza az embereket megkülönböztető pszichológiai tulajdonságokat.

Azóta a személyiség vizsgálatát különböző területekről vetették fel: genetikai, társadalmi, környezeti stb.

Ebben az értelemben vannak olyan személyiségelméletek, amelyeknek viszont több változata lehet, az új szerzők vagy tanulmányok által javasolt változásoknak vagy frissítéseknek megfelelően.

Freud pszichoanalitikus elmélete

A pszichoanalitikus elméletet Sigmund Freud bécsi pszichológus hozta létre a 20. század elején, és lényegében a személyiség három részének kölcsönhatását adja:

• Azt: a személyiség azon része, amely azonnali kielégülésre törekszik.
• Nekem: az a rész, amely reális módon próbálja kielégíteni az én igényeit.
• Szuper én: erkölcsi és társadalmi szempontokat tartalmaz, amelyeket a szülői minták befolyásolnak.

Ugyanígy Freud azt állította, hogy a kisgyermekkori szakasz elengedhetetlen a felnőtt személyiség fejlődéséhez, és ez utóbbi a pszichoszexuális fejlődés 5 szakaszát foglalta magában:

1. Szóbeli szakasz: az élet első 18 hónapjában fejeződik ki, és a baba a száján keresztül próbálja felfedezni a világot.
2. Anális szakasz: legfeljebb 3 évig tart, és ez az a szakasz, amelyben a gyermek ellenőrzi a záróizmait.
3. Fallikus szakasz: legfeljebb 6 évig tart, és kezdi feltárni a szexuális különbségeket.
4. Késleltetési szakasz: serdülőkorig tart, és a szerénység érzésének kialakulása jellemzi.
5. Nemi stádium: a serdülőkor fizikai és pszichológiai változásaira utal, amelyek felnőtté válnak.

Erich Fromm német pszichológus és pszichoanalitikus saját értékeléseivel is kiegészítette a humanisztikus pszichoanalízis elméletét. Ebben az értelemben Fromm elhatárolódott a libidóról szóló freudi posztulátumoktól, és elkötelezte magát az emberi lény transzcendentális motivációinak, például a szabadság és a szeretet elmélyülésének.

Fromm számára a pszichoanalitikus célja az kell, hogy legyen, hogy segítse az egyént önmagának megismerésében, és arra irányítsa, hogy megtalálja személyes szabadságát.

Jung pszichoanalitikus elmélete

Freud és pszichoanalitikus elméletének egyik legkiemelkedőbb tanítványa Carl Jung volt. Jung azonban saját maga járult hozzá a pszichoanalízishez a kollektív tudattalan fogalmának felvetésével. A kutató szerint minden egyénnek közös mentális struktúrái vannak, és ezeket a struktúrákat álmainkban tároljuk.

Ezenkívül Jung két fő kategória (introverzió és extraverzió) és négy funkció (szenzációk, gondolkodás, intuíció, érzés) kombinációja alapján emelte a személyiségprofilokat. Az eredmény nyolc személyiségtípus.

Gondolkodás-extrovertált

Saját konstrukciókat hoznak létre a külvilággal szerzett tapasztalataik és a másokkal való interakcióik során kapott magyarázatok alapján.

Intuíció-extrovertált

Természetes vezetői képességekkel rendelkeznek, mivel mélyen bíznak önmagukban és abban, hogy mit hozhatnak a világnak.

Szentimentális-extrovertált

Magas szocializációs képességekkel rendelkező emberek. A valósághoz való hozzáállása inkább érzelmi, mint racionális.

Extrovertált érzés

Kalandos emberek, kapcsolatuk a világgal új tapasztalatokon keresztül valósul meg. Természetükből fakadóan felfedezik a helyeket és az ötleteket.

Introvertált gondolkodás

A mély öntudat kialakulása jellemzi őket. Hajlamosak az önreflexióra, és ennek következtében lehetőségük van azonosítani erősségeiket és gyengeségeiket.

Intuíció-introvertált

Olyan emberek, akik hajlamosak az önfelszívódásra, és álmodozóak és fantáziadúsak. Emiatt nehezen tudnak beilleszkedni a való világba.

Szentimentális-introvertált

Bár érzelmi emberek, zárkózottságuk megakadályozza őket abban, hogy kifejezzék, amit éreznek, ami bizonyos nehézségeket okozhat a szeretet kifejezésében.

Introvertált érzés

Olyan emberek, akik a világot az általa észlelt ingerekből élik meg. Meglátásaik és felfedezéseik azonban belső világuk részét képezik, mivel nem gyakran osztják meg eredményeiket másokkal.

Pavlov és Skinner viselkedéselméletei

A biheiviorizmus a személyiség elmélete, amelyet Ivan Pavlov és Frederick Skinner készített, azon az elképzelésen alapulva, hogy a külső ingerek befolyásolják a személyiség kialakulását és megerősödését.

Pavlov és Skinner tudományos módszerrel magyarázták, hogy az organizmus környezettel való interakciója "jutalmat" eredményez-e viselkedéséért. Ez a pozitív megerősítés megkönnyítette az ingerre adott válasz megismétlődését.

Ennek a folyamatnak három lényeges eleme volt:

• Inger: a környezettől érkező jel, amely választ generál (a baba sír, mert magára hagyták).
• Válasz: az inger okozta cselekvés (az anya visszatér és a karjába viszi).
• Következmény: az inger és a válasz közötti összefüggés (a baba megtudja, hogy ha az anya magára hagyja, akkor sírnia kell, hogy visszatérjen).

Később a biheiviorizmus két szempontot fejlesztene: a klasszikus kondicionálást (amelyet Pavlov védett), amely többek között kijelenti, hogy az ingerre adott válasz mindig akaratlan.

Skinner a maga részéről lenne az operáns kondicionálás elméletének megalkotója, amely azt sugallja, hogy az ingerre adott válasz legalábbis legtöbbször önkéntes.

Lásd még:

• Pszichológia.
• Klinikai pszichológia.

Bandura kognitív elmélete

Albert Bandura kifejlesztette a személyiség elméletét, amely azon hiedelmeken vagy elvárásokon alapult, amelyek az egyénnek vannak a körülötte lévő világról. Ezeket a meggyőződéseket kognitívnak hívják, ezért nevezték elméletét kognitív elméletnek.

Ezenkívül Bandura azzal érvel, hogy a kognitív folyamatok alapvető szerepet játszanak a személyiségben. Ezért a gondolatok, az emlékezet, az érzelmek és az értékítéletek is befolyásolják az emberek viselkedését.

Carl Rogers humanista elmélet

Carl Rogers szabad akaratán és szubjektív világlátásán alapulva javasolja a személyiség fejlesztését az egyén döntéseinek termékeként. Ezt a konstrukciót a személyiség humanista elméletének nevezik.

Az egyén patológiáin alapuló pszichoanalitikus elmélettől eltérően a humanista elmélet az értelmes célok elérésének feltételezett emberi szükségletének tanulmányozására összpontosít.

Ebben az értelemben a humanisztikus pszichológusok számára a személyiség négy dimenziója van, amelyek kisebb-nagyobb mértékben kifejeződnek minden egyes egyénnél:

• Egyhangú humorérzék: nagyon barátságos, átlátható és politikai emberek dimenziója.
• A valóság és a probléma központú: ez egy olyan dimenzió, amelyet a környezetük konfliktusaira összpontosító emberek fejeznek ki.
• Lelkiismeret: az a dimenzió, amely megnyilvánul azokban az emberekben, akik intenzíven és transzcendentálisan élik az élet eseményeit.
• Elfogadás: a dimenzió kifejeződik-e azokban az emberekben, akik természetes módon áramlanak az élet eseményeivel.

Allport ideográfiai elmélet

Gordon Allport amerikai pszichológus felvetette a tulajdonságoknak nevezett pszichológiai struktúrák létezését. Ezek a tulajdonságok lehetnek központi vagy másodlagosak, és funkciójuk az ingerek dekantálása oly módon, hogy különböző helyzetekben hasonló módon asszimilálódhassanak.

Ez a válaszrendszer az egyéneket jobban képes alkalmazkodni a környezethez, és alapvetően befolyásolja az emberek önfelfogását és önértékelési folyamatait.

Másrészt az Allport számára minden egyén a létfontosságú célok teljesítésére irányul, ezért aktív lények, akik teljes mértékben részt vesznek személyes fejlődési folyamatukban. Minden megközelítését a személyiség ideográfiai elmélete keretezte.

Kelly személyes konstrukcióelmélete

Személyes konstrukciók elmélete néven is ismert, és bár kognitív hatásai vannak, inkább a konstruktivista elmélet posztulátumához igazodó hozzájárulásnak tekintik.

Ez a személyiségelmélet, amelyet George Kelly pszichológus dolgozott ki, abból a feltételezésből indul ki, hogy az emberek dichotóm fogalmakból értik meg a világot, például szeretet-gyűlölet, öröm-szomorúság, békeháború stb.

Ebben az értelemben az egyén személyisége a minősítők sorozatából határozható meg. Érdekes azonban az az értelem, amelyet a személy ezekhez a minősítőkhöz rendel, mivel ezt meggyőződésük és tapasztalataik, vagyis személyes konstrukcióik határozzák meg.

Eysenck PEN modell

Hans Eysenck amerikai pszichológus javasolta a PEN modellt, amely három lényeges tényező létezésén alapul, amelyek meghatározzák az egyén személyiségét: a pszichotizmus, az extraverzió és a neuroticizmus.

Az Eysenck PEN modell akkor jelent meg, amikor több mint 700 katonát értékeltek, akik részt vettek a második világháborúban. Ebből a tanulmányból egy olyan adatsort nyert, amely három közös tényező meglétét tárta fel, amelyek a biológiai vonatkozásokhoz kapcsolódtak, az alábbiakban leírtak szerint.

Pszichotizmus

Az antiszociális emberek jellemző tényezője, kevés empátiaérzékkel rendelkezik, hajlamos bűnözői magatartásra vagy mentális zavaroktól szenved. Eysenck számára a pszichotizmus kapcsolatban állt az olyan neurotranszmitterekkel, mint a szerotonin és a dopamin.

Extraverzió

Az extraverzió összekapcsolódik a vitalitással, a szocializáltsággal és az optimizmussal, ezért az ellentétes vonásokkal (passzivitás, alacsony szociabilitás és pesszimizmus) rendelkező embereket introvertáltnak tekintenék. Eysenck számára ez a kettősség a kortikális gerjesztési szintekkel társul.

Neuroticizmus

Ez a tényező szorongással, túlzó érzelmi reakciókkal és ingerlékenységre való hajlandósággal társul. Ez Eysenck PEN-modellje szerint összefügg a limbikus rendszer gerjesztési szintjeivel. Minél alacsonyabb ennek a rendszernek az aktiválási küszöbe, annál nagyobb a hajlandóság a neurotikumra.

Éppen ellenkezőleg, azoknak az embereknek, akiknél a limbikus rendszer aktiválási küszöbe magasabb, érzelmi kontrolljuk nagyobb, és a különböző helyzetekre adott válaszuk sokkal kiegyensúlyozottabb.

A darwinizmuson alapuló személyiségelmélet

Ez az elmélet a fajok eredetére és későbbi evolúciójára vonatkozó Darwin-tanulmányok alapján magyarázza a személyiség fejlődését.

E megközelítés szerint a személyiség a természetes szelekció folyamatainak eredménye. Ez olyan vonások kifejeződését vonja maga után, amelyek elősegítik az alanyok életben maradását az adott környezetben, mint például a szolidaritás, a szocialitás és a vezetés.

Lásd még: Evolúciós pszichológia.