31 gyengeség, amelyet az ember javíthat (és kell) javítania

A személyiség által a társadalom által negatívnak ítélt személyiségképek vagy szempontok a gyengeségek. De a gyengeségeink elismerése az erő kifejezése. Ez azt jelenti, hogy azon dolgozunk, hogy megismerjük önmagunkat, és hajlandóak vagyunk fejleszteni és fejleszteni önmagunkat.

Emiatt mind az állásinterjúk, mind a mindenféle profilalkotás során elengedhetetlen a saját gyengeségeink ismerete, mivel segít hitelesebb képet adni az interjúztatóknak arról, hogy kik vagyunk és kik vagyunk.

Annak érdekében, hogy egy kicsit jobban megismerhesse önmagát, összeállítottuk ezt a listát a javításra szánt legfontosabb gyengeségekről.

1. Önzés

Az önzés magában foglalja a saját hasznod gondolkodását a közjó felett. Ez egy olyan gyengeség, amely befolyásolja a személyes fejlődést, és negatív a munkahelyi környezetben, ahol általában a csapatfeladatok elvégzésére van szükség.

Az önző ember nem osztja meg erőforrásait (pénzét, tudását), nem hajlandó segíteni vagy segítséget kapni. A másik fontosságának felismerése és egy önző cselekedet elkezdése előtt kezdeni egy kicsit többet gondolni a közeli környezetről, ez lehet az első lépés e gyengeség javítására.

2. Az empátia hiánya

Az, hogy nem vagyunk képesek megérteni, hogy mások mit gondolnak vagy éreznek, nagyon gyakori gyengeség. Az empátia hiányát nagymértékben befolyásolja az önző gondolkodás, és ez akadályozza az erős személyes és munkahelyi kapcsolatok kiépítését.

Az unszimpatikus ember nem képes megérteni másokat, ezért ez egy gyengeség, amely komolyan befolyásolja az interperszonális kapcsolatokat. Az empátia ápolásának egyik módja a másik helyzetének megértése, még akkor is, ha ez nem érint bennünket, vagy nem foglalkoztat bennünket.

3. Félénkség

A félénkség a társadalmi ítélettől való félelem. Bár a félénkség gyakran társul az introverzióval, valójában két különböző dologról van szó. Az introverzió személyiségjegy, míg a félénkség személyes gyengeség.

A félénkség megakadályozhatja az embereket abban, hogy kifejezzék ötleteiket vagy fejlesszék kreatív potenciáljukat, félve attól, hogy negatívan értékelik őket, ezért ez egy gyengeség vezethet társadalmi elszigeteltséghez.

Az önértékelés ápolása és a világhoz való hozzájárulásunkba vetett hit megerősítése a félénkség kezelésének módja.

4. Bizonytalanság

A bizonytalanság olyan gyengeség, amely az önmaga és mások iránti bizalom hiányával jár. Ez az az érzés, hogy kiszolgáltatott a körülményeknek, ezért elveszi a döntés és a cselekvés hatalmát a történtekkel szemben.

A bizonytalan ember kételkedni fog mindenben, amit mond és tesz, soha nem lesz elégedett az eredménnyel, és idegesen néz szembe a kihívásokkal. A bizalom ápolása, annak felismerése, hogy felkészültünk az élet különböző kihívásaira, segíthet legyőzni a bizonytalanságot.

5. Függőség

A függőség kifejezhető abban, hogy képtelen döntéseket hozni és önállóan irányítani az életét. Gyermekkorban és serdülőkorban normális, hogy függ a szülőktől, de amikor elérik felnőttkorukat, az várható, hogy az emberek átvehessék az életüket.

A munkakörnyezetben az eltartott munkavállalónak szüksége lesz valakire, aki állandóan megmondja neki, mit kell tennie, ami akadályozza a csapat és maga a munkavállaló hatékonyságát. Ha tisztában vagyunk a feladatainkkal és mindent megteszünk azért, hogy proaktívak legyünk, egyszerű módszerek a munkahelyi függőség javítására.

6. Büszkeség

A büszkeség a felsőbbrendűség érzése, amely megakadályozza az embert abban, hogy felismerje saját hibáit, és másokat egyenrangúnak tekintsen.

Egy vállalatnál a kiváló munkavállaló vagy vezető akadályt jelenthet a közös célok elérésében, mivel mindig megpróbálják kiszabni jövőképüket és kizárni kollégáikat. Az alázat ápolása és annak megértése, hogy vannak más nézőpontok is, segíthet javítani ezt a gyengeséget.

7. Irigység

Ez egy olyan gyengeség, amelyet az elégedetlenség jellemez, amelyet az okoz, hogy nincs meg másoknak anyagi értelemben (pénz, munka, stabilitás) vagy affektív (partner, család, egészséges kapcsolatok).

Az irigykedő személy általában kizárja a többiektől, mert ez az a módja annak, hogy kiszabadítsa a kellemetlenséget, ha ennek hiánya okoz. Annak megértése, hogy megvan, amit akarunk, ha cselekvési tervet készítünk, és annak érdekében dolgozunk, egy módja annak, hogy kevesebb teret engedjünk az irigységnek az életünkben.

8. Apátia

Az apátia a lelkesedés hiánya. Olyan emberek gyengesége, akiknek nincs létfontosságú célja, ezért nem érdekli őket semmi, mivel úgy érzik, hogy nincsenek kitűzött céljaik.

Az apatikus ember akadályozhatja a család, az oktatás vagy a munka dinamikáját, mivel valószínűleg nem lesz nagyon részvevő, vagy nem lesz szüksége a feladatok teljesítéséhez. Ha elkezdünk érdeklődni arról, hogy mi szeretünk valójában, és merünk tapasztalni új dolgokat, az erőforrás lehet az apátia kezelésére.

9. Képmutatás

A képmutatás az igazi szándékok leplezése. Az álszent ember egy célt követelő cselekvést hajthat végre, amikor a valóságban más motivációval teszi.

A valódi szándékaink és azok lehetséges következményeinek megkérdőjelezése segíthet abban, hogy visszalépjünk az álszent cselekedettől.

10. Felelőtlenség

Arra utal, hogy személyes gyengeséggel kell szembenéznie egy kérdéssel. A felelőtlen szubjektumnak nincs akarata egy feladat elvégzésére, de nem is vállalja annak következményeit.

A felelőtlen dolgozó teherré válhat kollégáin, és végül komoly problémákat okozhat a szervezetében, míg a felelőtlen szülő instabilitást teremt a családban.

Felelősségvállalás tettünk következményeiért az érettség és a személyes fejlődés jele.

11. Bizalmatlanság

A bizalmatlanság az a meggyőződés, hogy más emberek kudarcot vallanak velünk, vagy a körülmények nem lesznek kedvezőek egy cél eléréséhez.

Az a személy, aki bizalmatlan a körülötte élőkkel szemben, alábecsüli képességeit. Ez generálhatja annak szükségességét, hogy ellenőrizzék mások tevékenységét, kellemetlen érzést keltve a környezetben.

Megtanulni elengedni saját és mások irányítását, bízva abban, hogy minden ember a lehető legjobban cselekszik, a kezdés kezd visszanyerni a bizalmat.

12. Individualizmus

Az a tendencia, hogy a cselekedeteket helyesnek tekintik, mások véleményének figyelembevétele nélkül.

A munkakörnyezetben az individualizmus akkor fejeződik ki, amikor az ember véleménye szerint hajt végre feladatokat anélkül, hogy figyelembe venné a csapat többi tagját. Amikor felismerjük, hogy egy csapat része vagyunk, és más emberek is számítanak, akkor megtesszük az első lépést az individualizmus legyőzésére.

13. Zavar

A rendellenesség azok személyes gyengesége, akik nem tudják kezelni a tárgyi (például pénz) vagy az immateriális (például idő) erőforrásaikat

Például az, aki nem tudja fenntartani fizikai terének rendjét, vagy aki nem tudja megszervezni prioritásait és feladatait, rendezetlen ember. A mindennapi prioritások meghatározása, a kis hely osztályozása és rendszerezése néhány módszer arra, hogy elkezdjük megvalósítani a rendet az életünkben.

14. A modor hiánya

A szokások olyan viselkedési normák, amelyek kifejezik az őket végrehajtó személy műveltségét és kultúráját.

A jó modor hiánya személyes gyengeség, amely korlátozhatja a lehetőségeket, mivel szociálisan elszigeteli azokat, akik nem képesek megfelelően viselkedni. A hajlandóság a jó modor megtanulására és gyakorlására számos lehetőséggel összekapcsolhat minket.

15. Tiszteletlenség

A tisztelet hiánya a szabályok betartására irányuló akarat hiánya, ezért ez az egyik negatív tulajdonság, amely leginkább fenyegeti a társadalmi együttélést.

A tiszteletlenség kifejezhető a mások iránti figyelmen kívül hagyásként, a hatóságok, vezetők, kollégák és intézmények figyelmen kívül hagyása, a korábbi kötelezettségvállalások vagy megállapodások figyelmen kívül hagyása stb.

Amikor megértjük, hogy nem elszigetelten élünk, és hogy minden környezetnek megvannak a maga szabályai, akkor felismerjük, hogy képesek vagyunk tisztelet ápolására.

16. Becstelenség

A tisztességtelenség a tisztességtelenséggel járó személyes gyengeség. A tisztességtelen ember nem képes átlátható módon cselekedni, ezért céljaik elérése érdekében gyakran hazugsághoz és csaláshoz folyamodnak.

A megszégyenített személy komoly problémává válhat egy munkacsoport vagy egy vállalat számára, különösen, ha az elvégzendő feladatok a pénz kezelésével kapcsolatosak.

E gyengeség leküzdésének egyszerű módja az, ha végiggondoljuk az összes erkölcsi, sőt jogi következményt, amelyet ez nekünk hozhat.

17. Harag

A harag az erőszak fizikai kifejezése. A dühös ember kiabálhat, megsérthet, nem tisztelhet, sőt fizikailag is megtámadhat másokat.

A harag az egyik legsúlyosabb személyes gyengeség, mivel veszélyezteti az áruk és az emberek integritását, ami súlyosan megváltoztatja a társadalmi együttélést.

A nyugalom ápolása és a szakmai segítség igénylése, ha nem tudjuk kezelni a haragot, megvédhetik integritásunkat és a körülöttünk élők integritását.

18. Kapzsiság

Ez egy gyengeség, amelyet a vagyon felhalmozásának vágya jellemez. A kapzsi ember bármit megtehet, hogy többet nyerjen abból, amit felhalmozni akar, ezért tisztességtelenséggel, tiszteletlenséggel vagy arroganciával cselekedhetett céljainak elérése érdekében.

Amikor megértjük, hogy a megosztások nélküli felhalmozás csak elszigeteltséget és magányt hoz, akkor megértjük, hogy talán nem szükséges mindent felhalmozni.

19. Gyávaság

A gyávaság a bátorság hiánya, hogy szembenézzen az élet kihívásaival. Általánosságban elmondható, hogy a gyáva ember is bizonytalan, mivel kétségbe vonja saját képességeit egy helyzet megoldására.

A gyáva ember elkerülheti a felelősség vállalását, sőt hibákat is felróhat másoknak, félve, hogy szembesülnek a valósággal. Normális, ha félelmet érzünk, de el kell kezdenünk dolgozni önmagunkon, hogy elkerüljük a kihívások lebénulását.

20. Türelmetlenség

A türelmetlenség az a késztetés, hogy valamit tegyen vagy megoldjon. Ez azt jelenti, hogy ez egy gyengeség, amely megakadályozza az embert abban, hogy a feladat megoldásához szükséges időt várjon.

A türelmetlen munkavállaló megzavarhatja a munka ütemét, vagy beleavatkozhat munkatársainak feladataiba annak érdekében, hogy teljesítse céljait, és ez kihat a munkakörnyezetre.

Megértése, hogy mindennek megvan a maga ideje, és az ellenőrzés szükségességének elhagyása jó kezdet a türelmetlenség javítására.

21. Ügyetlenség

A feladat teljesítésének hiánya az úgynevezett ügyetlenség. Ez a képességhiány oka lehet a készségek hiánya (például az adatok elemzésének képességének hiánya) vagy a tapasztalat hiánya (az új szoftverek használatának megkezdése).

Egy ügyetlen ember akaratlanul is súlyos hibát követhet el, mert hiányzik a helyzet kezeléséhez szükséges készség.

Annak gyakorlása, amiben ügyetlenek vagyunk, nemcsak arra vezethet minket, hogy legyőzzük ezt a gyengeséget, de akár bizonyos fokú elsajátításra is késztethet minket, mindaddig, amíg állandóak és fegyelmezettek vagyunk.

22. Pesszimizmus

A pesszimizmus azok személyes gyengesége, akik csak a dolgok negatív oldalát láthatják. A pesszimista szintén bizalmatlan, mivel nem képes elhinni, hogy a helyzetek a lehető legjobb módon fordulhatnak elő.

A pesszimizmus leküzdésének egyik módja, ha a napi pozitívumokra koncentrálunk.

23. Intolerancia

Az intolerancia a különböző emberek, elképzelések, hitek és tapasztalatok iránti tisztelet hiánya.

A munkahelyen egy intoleráns ember akadályozhatja a csapatmunkát, emellett gondolkodásmódja kényelmetlenséget és viszályt okozhat, befolyásolva a teljesítményt és az eredményeket.

Az intolerancia kezelésének első lépése annak megértése, hogy vannak más nézőpontok, amelyek eltérnek tőlünk, még akkor is, ha nem értünk egyet.

24. Késedelem

Az a személy, aki nem tudja, hogyan kell kezelni az idejét, egyértelmű üzenetet küld arról, hogy nem kötelezi el magát és másokat.

Ez a gyengeség elviselhető a társadalmi körülmények között, de a munkahelyen súlyos következményekkel járhat a munkavállalóra nézve, például felfüggesztéssel vagy akár elbocsátással.

Az akarat fejlesztésével kapcsolatos munka megkezdése (korán kelni, időben megvalósítani a projektet) azt jelenti, hogy kezdünk elkötelezni magunkat.

25. Társasági hiány

A társaság hiánya önzésben, individualizmusban vagy a mások iránti empátia hiányában nyilvánul meg. Ez egy gyengeség, amely megakadályozza a csapatmunkát, ezért akadályozza az egészséges társadalmi vagy munkakapcsolatok kialakítását.

A társaság hiánya előbb-utóbb elszigeteltséget teremt, így nem tűnik gyengeségnek, amelyet érdemes ápolni. Ehelyett a kapcsolatok megteremtésének jobb módja a környező emberek értékének felismerése és a csapatként való kötődés megkezdése.

26. Rugalmatlanság

A változásokhoz való alkalmazkodás nehézségeire utal. Ez egy gyengeség, amely hatással lehet a birtokában lévő személy teljesítményére, mivel úgy érezhetik, hogy túlterheltek abban, hogy képtelenek folyamatosan vállalni a kihívásokat. Ráadásul a rugalmatlan személy nem ismer más nézőpontokat, mivel nem hajlandó változtatni a véleményén.

A rugalmatlanságról való lemondás nehéznek tűnhet, de ha szándékában áll javítani, akkor minden lépés számít. A kis napi változások elfogadása és kezelése átjárható lehet a fokozatos rugalmasság felé.

27. Tudatlanság

A tudatlanság az ismeretek hiánya. És bár mindannyian nem tudunk sok mindent, a tudatlanságot gyengeséggé teszi a tudás iránti elkötelezettség hiánya. A tudatlan ember nem érdekelt abban, hogy kulturáltan ápolja magát, megfelel annak, amit gondolni tud, és nem hajlandó intellektuálisan fejleszteni önmagát.

Mindannyian figyelmen kívül hagyunk valamit, ami megkülönböztet bennünket, a kíváncsiság és a tanulás iránti elkötelezettségünk. Amikor új ismereteket vagy készségeket szerzünk, nemcsak személyesen fejlesztjük magunkat, hanem jobbá tesszük a környezetünket is.

28. Tapasztalat hiánya

A tapasztalat hiánya gyengeség, amely akadályozhatja társadalmi és munkahelyi kapcsolatainkat. Miután nem tapasztaltunk valamit, nem ismerjük annak következményeit. Ezért ez egy gyengeség, amelyet általában részletesen megvizsgálnak a munkahelyen.

A tapasztalat hiányát gyakorlással lehet legyőzni. Ezért nyitottaknak kell lennünk az előttünk álló és az elveink és értékeink alapján számunkra megfelelő lehetőségek felé.

29. Képtelenség

Az eredmények elérésében komoly következményekkel járó gyengeség az alkalmatlanság, amely a feladatok végrehajtásához szükséges képességek hiányára utal.

A hozzá nem értés kifejezhető a vezetői képességek hiányában, az idő vagy erőforrások kezelésével kapcsolatos problémákban, a vezetői képesség hiányában stb.

Akkor válunk kompetenssé, amikor tanulni, gyakorolni és hibázni szándékozunk, amíg el nem sajátítjuk a megtanulni kívánt készségeket.

30. Megfelelőség

A személyes vagy szakmai célok nélküli ember konformista. A megfelelőség magában foglalja a kihívások hiányát és az ismerős és kényelmes helyzetek felkutatását. Ezért ez egy gyengeség, amely megakadályozza az emberek integrált fejlődését.

A megfelelőség elrejtheti a bizalom hiányát vagy a kudarctól való félelmet. Ezért az önértékelés ápolása katalizátor lehet az új lehetőségek felkutatására, amelyek segítenek bennünket a növekedésben.

31. Lustaság

A lustaság azok gyengesége, akik teljes érdektelenséget mutatnak valamiben. Ez a hajlandóság megakadályozza az embert abban, hogy személyes, tudományos vagy szakmai célokat érjen el.

Ezért negatív tulajdonság, amely a megfeleléssel együtt aláássa az egyéni és a kollektív haladást. Új kihívások elé állítása, annak keresése, mi gyújthatja meg kreatív szikránkat, lehet a lustaság elleni küzdelem módja.

Lásd még:

• Az ember 30 erőssége és gyengesége
• Az ember 27 erőssége
• 60 személy tulajdonságai és hibái
• 60 példa az élet értékes tulajdonságaira