Mi az empirikus módszer?
Az empirikus módszer egy olyan kutatási modell, amelynek célja a valóság megfigyeléséből származó ismeretek megszerzése. Ezért tapasztalaton alapul.
Ebben a modellben a valóság megfigyelése a kiindulópont a hipotézisek megfogalmazásához, amelyeket kísérletekkel kell tesztelni.
Az összes empirikus módszeren alapuló kutatást a következő elemek jellemzik:
- A vizsgálat tárgya: értelmes valóság, vagyis ami megfigyelhető, mérhető, számszerűsíthető vagy ellenőrizhető.
- Az ismeretek forrása: közvetlen tapasztalat.
- Pont: hipotézis megfogalmazása.
- Demonstráció: a hipotézis megcáfolása vagy megerősítése alapján.
- Hasznosság: közvetlen és konkrét alkalmazás a valóságon.
Ezek a szempontok megkülönböztetik az empirikus módszert az alaki és a bölcsészettudomány módszereitől, absztrakció és logikai érvelés alapján.
Az empirikus módszert alkalmazó tudományok az úgynevezett ténytudományok. Köztük vannak a természettudományok (például kémia, fizika vagy biológia) és a társadalomtudományok (például a közgazdaságtan, az antropológia vagy a szociológia).
Az empirikus módszer lépései
A vizsgálat céljától függően az empirikus módszer alkalmazásának különböző lépései lehetnek. Az alapvető és az elemi lépések azonban a következők.
Megfigyelés: Először a kutató meghatározza, hogy mely elem az elemzés tárgya, és a minta nagysága. Ha ez megtörtént, a kutató megfigyeli a tanulmány tárgyának viselkedését a szokásos körülmények között, és rögzíti.
A hipotézis megfogalmazása. Megfigyelés után a kutató megfogalmaz egy hipotézist. A hipotézis annak a különféle feltételezésnek a feltételezése, ahogyan a tanulmány tárgya kapcsolódik valamilyen érdekes szemponthoz.
A hipotézis igazolása. A hipotézist tesztelni fogjuk, ami azt jelenti, hogy különféle technikákat kell alkalmazni annak megerősítésére vagy cáfolására, beleértve a kísérletezést is. Ily módon ellenőrizhető, hogy a hipotézis feltételezése teljesül-e.
Törvény vagy szabály megfogalmazása. A hipotézis igazolásának olyan törvényt vagy állandó szabályt kell eredményeznie, amely minden esetben teljesül, hasonló az elemzettekhez.
Az elmélet felépítése. Az elmélet megfelel a vizsgálat során elért szabály vagy törvény általánosítási folyamatának, amely hasonló esetekre is alkalmazható. Az elméletépítési folyamat magában foglalhatja új elméletek létrehozását vagy a már meglévő elméletek kijavítását a rendelkezésre álló új információk alapján.
Érdekelheti:
- Hipotézis
- Tudományos módszer
Az empirikus módszer típusai
A fentiek alapján megerősíthetjük, hogy az empirikus módszernek három típusa van: megfigyelés, kísérletezés és mérés.
- Megfigyelés. A vizsgálat tárgyának közvetlen megfigyeléséből áll természetes vagy szokásos körülményei között, viselkedésének rögzítése, leírása és elemzése céljából. A megfigyelés klasszikus modellje a terepi munka.
- Kísérletezés. Ez egy olyan forgatókönyv létrehozásából, adaptálásából vagy beavatkozásából áll, amely a kutató által ellenőrzött körülmények között megfigyeli a tanulmány tárgyának viselkedését. A módszertan konkrét formája a tudományos kísérletek.
- Mérés. Ez abból áll, hogy numerikus információkat szerez a vizsgálati tárgy tulajdonságairól, figyelembe véve a számszerűsíthető mennyiségeket. A mérés statisztikákon alapul. Ezért gyakran olyan eszközökhöz fordulnak, mint a felmérések, az adatok táblázata stb.
Ezek a módszerek nincsenek kizárva, de kiegészíthetik egymást a kutatás igényeinek megfelelően.
Példák az empirikus módszerre
1.
Téma: Yanomami kultúra.
Célkitűzés: Ismerje a yanomami népcsoport életkörülményeit valós környezetükben.
Empirikus módszer: A kutatónak (antropológusnak) a venezuelai Amazonas egyik yanomami városába kell költöznie, hogy terepi munkát végezzen. Különböző szempontok szerint kell megfigyelniük és rögzíteniük kell az etnikai csoport mindennapi életét: társadalmi szerveződés, szokások, hagyományok, ruházat stb.
2.
Téma: Növényi hidratálás.
Célkitűzés: Értse meg, hogy a növények hogyan veszik fel a vizet a xilemen keresztül.
Empirikus módszer: A kutatónak el kell végeznie egy kísérletet, amely abból állhat, hogy frissen vágott virágokat visznek be egy üvegbe, amelyet korábban növényi pigmentekkel színezett vízzel töltöttek meg. Ha hagyjuk egy ideig ülni, a virágok színüket megváltoztatják, és a folyadékot vezető erek láthatók lesznek. Ily módon a kutató képes lesz megfigyelni és rögzíteni a növények hidratációs mechanizmusát.
3.
Téma: Cukorfogyasztás.
Célkitűzés: A cukorfogyasztás szintjének ismerete a hondurasi Tegucigalpa lakosságában.
Empirikus módszer: A kutató felméréseket végez a hondurasi Tegucigalpa lakosainak reprezentatív mintájában. Ehhez figyelembe veszi a különböző korcsoportokat, és összehasonlítja a kapott adatokat az Egészségügyi Világszervezet és a helyi hatóságok által egészségesnek tartott indexekkel.
Érdekelheti:
- Empirikus tudás
- Empirizmus
- Tudomány
